Történelmi érdekességek blogja

5 érdekesség 1848 március 15. kapcsán [31.]

2020. március 12. - Harmat Árpád

A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni. 

Az időjárás a nagy napon

Sok esetben határozta meg vagy legalábbis befolyásolta a történelem menetét az időjárás. Bár 1848 március 15. eseményeit nem határozta meg alapvetően az aznapi furcsa idő, mégis mint érdekesség, talán megemlíthető, hogy 172 évvel ezelőtt, azon a bizonyos napon bizony végig esett az eső. Idézve Petőfi Sándor naplójából: 

" ... Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. ..."

A rossz idő dacára az egyetemnél 10 ezer, később pedig délután a Helytartótanácsnál és a budai várnál már 20 ezer ember gyűlt össze, hogy átadja az osztrákoknak a 12 pontot és kikövetelje Táncsics Mihály kiengedését.  

marcius_15.jpg

A 12 pont története

Minden év március tizenötödikén kiemelt hangsúlyt kap minden megemlékezésen a 12 pont. Azt azonban már kevésbé tudjuk, hogy miként született meg ez a híres dokumentum. A 12 pont története 10 nappal a forradalom előtt, 1848 március 5-én kezdődött, amikor a pesti Ellenzéki Kör egyik fontos tagja, Irányi Dániel Pestről Pozsonyba utazott. A diétának helyt adó városban aztán az ellenzéki aktivista találkozott Kossuth Lajossal, akivel röviden egyeztetett. Megállapodtak abban, hogy az Ellenzéki Kör tagjai készítenek majd egy 12 pontból álló követelés-listát, ami tartalmát tekintve összhangban áll Kossuth felirati javaslatával (amit a későbbi kormányzó a felsőház, majd a bécsi udvar felé nyújtott be). A lista, mint petíció került volna a Helytartótanácshoz. A megbeszélést követően Irányi hazautazott és 6 nappal később megszületett a 12 pont, Irinyi József tollából. Innentől a lista ügyét a Fiatal Magyarország csoport vette kézbe (ennek egyik körét fiatal írók alkották, mint Petőfi, Jókai, Vajda János, Arany János, másik körét pedig ifjú jogászok, egyetemisták, kisnemesek alkották Vasvári Pál vezetésével).

12_pont.jpg

A12 pont kicsit módosult hatásukra és megszületett a terv: március 19-én a József napi vásáron olvassák majd fel a Pestre tömegesen érkező parasztok előtt. Közben azonban felgyorsultak az események: a bécsi forradalom hírére március 14-én úgy döntöttek: másnap a Pilvax-kávéháznál összegyűlnek és forradalmat kirobbantva viszik a petíciót a Helytartótanácshoz.

Mennyire volt harcias a forradalom?

A forradalmak - főleg az angol polgárháborús időszak (1642-1651) illetve az 1789-ben kezdődő nagy francia forradalom - véres és harcias eseményekként vonult be a világtörténelembe. A felkelő tömegek 1649-ben Angliában I. Károlyt, 1793-ban Franciaországban pedig XVI. Lajost fejezték le. A forradalmárok ezerszám végezték ki a nemeseket (és minden rendű embert) sok esetben - például Párizsban a jakobinus diktatúra idején (1793-1974) - szabályosan az utcákon folyt a vér. A guillotine - a legendás nyaktiló - a jakobinus terror egy éve alatt 17 ezer esetben sújtott le ártatlanok nyakára. Mindezekkel a kegyetlen megmozdulásokkal alig vethető össze az 1848 március 15-i magyar forradalom (legalábbis harciasság és a véres jelleg tekintetében). Azon a bizonyos napon 20 ezer pesti polgár tolongott a különböző helyszíneken - az Egyetemnél, a Landerer-Haeckenast nyomdánál, a Nemzeti múzeumnál, a városháza előtt és a Helytartótanácsnál - ugyanakkor nem voltak véres ostromok (mint Párizsban a Bastille megrohamozása, melyben 100 forradalmárt öltek meg a védők). A pesti tömeg 1848 március 15-én többnyire megmaradt az éljenzés - skandálás - tapsolás hármasánál, erőszakos cselekmények, pláne utcai harcok nem jellemezték a magyar forradalmat. A délelőtti események után - a Pilvax kávéház, az Egyetem és a nyomda felkeresését követően - még ebédszünetet is tartottak a felkelők és csak délután 3-kor folytatódott a forradalom (a Nemzeti Múzeumnál).

pestiforradalom1848.jpg

Táncsics Mihály jelentősége

Táncsics Mihály (1799-1884) eredeti nevén: Stancsics Mihály (aki a dunántúli Ácsteszéren született) a 12 ponthoz hasonlóan szintén március 15 egyik ikonikus nagy alakja. Történelmi jelentősége azonban minimális volt csupán és szerepe sem volt a forradalom eseményeiben. Táncsics Mihály szlovák és horvát felmenőitől a szlávos családnév mellett jobbágy-származást örökölt, mely jobbágysorból 20 évesen szabadult, amikor takács szakképesítést szerzett, majd a tanítói pálya felé fordult. Már meglett emberként, 37 évesen (1836-ban) telepedett le Pesten. A Pestre költözést követő 10 évben az írás, újságírás és a politika felé fordult. Nézeteit az antifeudalizmus és a jobbágyság jogaiért való kiállás jellemezte. Közben beutazta Európa néhány nagyvárosát (Párizs, London , Lipcse) és 1840-től a pesti lázadó szellemű értelmiség egyik aktív és (el)ismert tagja lett. A hatóságok 1847 márciusában tartóztatták le sajtóvétség miatt és a budai József kaszárnyába zárták. A nagy napon, március 15-én rajta kívül csak egyetlen politikai fogoly raboskodott Budán, a pesti tömeg mégis úgy tekintett Táncsicsra, mint a Habsburg elnyomás nagy áldozatára (és bizonyítékára). Március 15-én a pesti tömeg Budára vonult és a Helytartótanácshoz küldöttséget menesztve kérte (nem követelte) Táncsics szabadon bocsátását. Aznap délután Táncsics kiszabadult börtönéből, majd hívei egy kocsiba ültették és lovak helyett maguk húzták végig az utcákon. Este a forradalmi eseményeket záró színházi előadáson (a Nemzeti Színházban) már nem jelent meg (fáradalmait pihente ki) pedig a tömeg díszvendégként várta felbukkanását. A szabadságharc alatt hetilapot írt (Munkások Újsága), de az utópista szocializmust pártoló nézetei miatt szembekerült Kossuthtal, aki betiltatta újságját. A harcok végét passzivitásban várta meg. Történelmi szerepe pedig később sem lett.

tancsics.jpg

Széchenyi gróf szerepe

Széchenyi István gróf a reformkor elindítójaként (melyet Hitel című művének megjelenéséhez kötünk) és az 1830 illetve 1848 közti évek talán legnagyobb reformereként illetve fejlesztőjeként (Lánchíd építése, Kereskedelmi Bank alapítása, Tisza szabályozása stb) kiérdemelte, hogy 1848 március 15-én az utolsó reform-diéta egyik követeként ott legyen Bécsben, hogy átadja V. Ferdinándnak a magyar követeléseket (felirati javaslatokat). A bécsi államtanács tagjai (Lajos főherceg, Ferenc Károly főherceg, Windisch-Gratz herceg, Hartig államminiszter és Mailáth Antal volt magyar kancellár) március 16-án este egészen hajnalig vitáztak azon, hogy jóváhagyják e a magyar követeléseket. (És ha igen, akkor maradéktalanul e, vagy csak korlátozásokkal.) Aznap este három ember véleményét kérték ki az ügyben, az egyik Széchenyi István volt. A legnagyobb magyar természetesen a követelések maximális jóváhagyása mellett érvelt (akárcsak a másik két megkérdezett: Esterházy herceg és István nádor). Végül ugyan a korlátozott verzió "ment át" - és másnap István főherceg tudta csak elintézni, hogy Batthyány kinevezésére is császári jóváhagyás kerüljön - Széchenyi szerepe tagadhatatlan abban, hogy március 16-án este a birodalmi államtanács a magyar forradalom követeléseinek teljesítése mellett döntsön.

szechenyi_grof.jpg

Március 15. az egyik legnagyobb magyar nemzeti ünnep, mely nem csupán történelmünk egyik jeles eseményéről szól, hanem mindazokról a hősökről, önfeláldozó államférfiakról, költőkről és forradalmárokról is, akik azon a bizonyos 172 évvel ezelőtti esős napon minden megtettek a magyar haza fejlődéséért és szabadságáért.

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad várunk Facebook oldalunkon is. 

logo_tortenelmi_ujabb.jpg

 2020.03.12.21:33. 

A reformkor és 1848 valódi színterei - a pesti pátosz újragondolása [30.]

Nemzeti ünnepünk, március 15 közeledtével felmerülhetnek bennünk olyan kérdések, melyekre nem biztos, hogy iskolai tanulmányainkat felidézve találhatunk kielégítő válaszokat. Az egyik ilyen kérdés az 1848 március tizenötödikei forradalom előzményeihez kapcsolódik, nevezetesen: az 1830 után - Széchenyi István gróf Hitel című művének megjelenését követően - meginduló politikai folyamatoknak, vagyis a reformkorként ismert időszak pezsgő szellemi életének és magának a forradalomnak melyek voltak a valódi színterei?

reformkor_pilvax.jpg 

Tovább

Öt érdekesség Charles de Gaulle életéről [29.]

Charles de Gaulle (1890-1970) a XX. századi európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, sőt Napóleon hírnevéhez méltó kultikus figurája, akinek életét mindenki ismeri Franciaországban a kisgyermekektől egészen az aggastyánokig. A fiatal korától katonai karriert választó, majd Franciaország köztársasági elnökévé előlépő termetes férfit a franciák évtizedeken keresztül csak "Le Général" (a tábornok) néven emlegették.

degaulle.jpg 

Tovább

A II. világháborús német összeomlás 8 előzménye és oka [28.]

A második világháború (1939-1945) német szempontból sokkal hamarabb elveszett, mint ahogyan azt a tankönyvek néhány ikonikus nagy eseményhez kötik: például Berlin ostromához, Hitler öngyilkosságához, vagy a végső fegyverszünetekhez kapcsolva az összeomlást. Katonai szempontból nyolc lényeges előzmény említhető, melyek alapjaiban rengették meg a Hitler által ezer évesre tervezett III. Birodalmat, és amelyek elkerülhetetlenné tették Németország teljes vereségét. Nézzük ezeket sorban, kronologikus rendben haladva, kiemelve, hogy kifejezetten katonai szempontból készült a 8 eseményből álló lista összeállítása. (A gazdasági, társadalmi és egyéb szempontok - mint a német összeomlás okai - szintén nagyon lényegesek, de nem képezik jelen poszt tárgyát.)

1. Sztálingrádi német vereség (1943 február 2.)

sztalingrad_osszeomlas.jpg

Tovább

A háború küszöbén, az 1930-as évek Európája [27.]

Az 1930-as évek Európája egy diktatúrákkal, autokráciákkal és totalitárius rendszerekkel teli, sajátos világ volt, mely a második világháború küszöbén számtalan feszültséggel küszködött. Jellemzően három államberendezkedés alakult ki: az első országcsoportba a politikai szélsőségek (nácizmus, fasizmus kommunizmus) totális államai  tartoztak: a hitleri Németország, Mussolini Olaszországa, Franco spanyolországi diktatúrája (1936-tól) és a sztálini Szovjetunió kommunista rezsimje. A második csoportot a tekintélyuralmi rendszerek alkották, mint Lengyelország, Törökország, Bulgária, Jugoszlávia, Portugália, Magyarország és Románia. Végül voltak a parlamentáris demokráciák mint Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia és Svédország melyekben a parlamentek, vagyis a népakarat döntött mindenben. A kontinens politikai értelemben színes képet nyújtott tehát és csupán az országok alig feléről lehetett elmondani, hogy a demokratikusan működött.

harmincas_evek1.jpg

Tovább

A Führerbunker, Hitler utolsó lakhelye [26.]

Napjainkban étterem, parkoló és egy szupermarket foglalja el azt a helyet, ahol egykoron a második világháború legfontosabb építménye, a Führerbunker működött. Adolf Hitler 1945 januárja és áprilisa között innen irányította a német csapatokat és itt is lett öngyilkos feleségével együtt, mégpedig 1945 április 30-án. A különleges bunker a Birodalmi Kancellária épületcsoportjához tartozott, mely épületeket a második világháború után a keletnémet hatóságok lebontották, a kancellária udvara alatt fekvő Führerbunkert pedig betemették. A terület a hidegháború alatt Kelet-Berlinhez tartozott (nagyon közel feküdt a Berlini falhoz) és panelházaknak adott helyet. Később, 2006 -ban tájékoztató táblát helyeztek el a bunker helye közelében. Napjainkban többször is felvetődött a bunker újbóli feltárása, de föld, eső és talajvíz tölti meg helyiségeit, így óriási munka lenne helyreállítása, bár erre nincs meg egyelőre a politikai akarat. A bunker számtalan érdekességéhez előbb a történelmi közeget célszerű felfrissíteni.

fuhrerbunker_2fenykep.JPG

Tovább

A nagy indián háborúk [25.]

Az Amerikai Egyesült Államok létrejötte előtt, - de már Kolumbusz felfedező útjai után - az első gyarmatosító szándékkal érkező (és telepeket létesítő) európaiak a XVI. században kötöttek ki Észak-Amerika keleti partjainál. 1587-ben például I. Erzsébet kegyence, Walter Raleigh próbálkozott állandó település alapításával a Roanoke Island területén. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott - hiszen a telep lakosait indiánok mészárolták le - ám 20 évvel később megszülethetett az első jelentős Észak-amerikai kolónia, Jamestown (Washingtontól 200 km-el délre.) A későbbi években aztán innentől kezdve folyamatos lett az Európából Észak-Amerikába vándorlás és az angolok mellett hollandok, svédek, franciák is alapítottak településeket a keleti parton. A XVII. század végére az angolok kiszorították a többi gyarmatosítót és megkezdték gyarmatállamaik létrehozását a brit korona alatt.

indians.jpg

Tovább

Halloween és Mindenszentek. Melyik az ősibb? Meglepő a válasz [24.]

A címben nem véletlenül szerepel az "és" nem pedig a "vagy" szócska a Halloween és a Mindenszentek között; hiszen nem zárja ki egyik a másikat. Bár nagy divat az egyiket modern amerikai hóbortként a másikat pedig őskeresztény hagyományként beállítani, valójában a Halloween az ősibb ünnep (talán sokakat meglepő módon). A Halloween -t a már a Krisztus előtti első évszázadban megünnepelték a kelták, mégpedig a Római hódítás előtti időkben a Brit szigeteken (a mai Angliában és Írországban).

halloween_mszentek.jpg

Tovább

Kossuth a jövőt látta 1867-ben? [22.]

Az aradi vértanúk emléknapja (október 6.) és 1956-hoz kapcsolódó nemzeti ünnepünk megtartása (október 23) között érdemes felidézni történelmünk egyik külön fejezetének, a kiegyezésnek (és az azt követő fél évszázadnak) a jelentőségét, mégpedig históriánk kiemelkedő alakjának, Kossuth Lajosnak a tolmácsolásában.

cassandra_level.jpg 

Tovább