Történelmi érdekességek blogja

Történelmi blog

A hitleri német hadsereg páncélosai [34.]

2020. június 14. - Harmat Árpád

A második világháború legfontosabb szereplői a légierő repülői mellett a páncélosok voltak. A legfontosabb csatákban a győzelem  többnyire ezeken a "gépszörnyeken" múlott. A német hadsereg két külön fegyvernembe sorolta őket: az egyik a harckocsi fegyvernemet jelentette (körben forgó toronnyal és a menet közbeni tüzelés lehetőségével rendelkező páncélosok esetében) a másik a tüzérséget (önjáró lövegekkel, illetve páncélvadászokkal).

Ami a német harckocsikat illeti: a Panzer I és Panzer II. még alig-alig volt harckocsinak nevezhető (aprócska tűzereje és tömege miatt), ám 1936-tól Heinz Guderian vezérőrnagy hatására megkezdődött egy komolyabb harckocsi-program, és a Panzer III. gyártása, amivel a német páncélos haderő-fejlesztés új szakaszába lépett. Innentől egyre komolyabb páncélosok kerültek ki a III. Birodalom gyáraiból: már 1937-ben megjelent a Panzer IV. (75 mm-es löveggel), 1943-ban pedig a Panzer V és VI. (közismertebb nevükön: Párduc és Tigris). Az előbbi ugyancsak 75 mm-es harckocsiágyúval, utóbbi a rettegett 88 mm-es löveggel (amihez 56 tonnás tömeg társult).

panzer4_j.jpg 

A fenti képen egy Panzer IV látható, melyből a háborús években Steven Zaloga hadtörténész szerint több, mint 13 ezer darab készült (más forrásokban csak 8553 db szerepel). A képen szereplő "J" változat volt a legfejlettebb és legerősebb páncélzatú, 26 tonnás bevetési tömeggel és 7,5 cm KwK 40-es löveggel. (Bár a legtöbbet a "H" variánsból gyártottak: 3774 db -ot. [A "J" változatból 1758 db készült.])

panzer4_g.jpg

A Panzer IV. kétségtelenül hatékony német harckocsi-típus volt: a Szovjetunió 1941-es lerohanásától egészen a legvégső, 1945-ös német összeomlásig meghatározó szerepet töltött be a hitleri hadsereg hadjárataiban. Ami viszont az optikát és az egyéb műszaki paramétereket illeti, a későbbi német innovációk és harckocsi-típusok - főleg a Panzer V., (azaz Párduc), másodsorban a Panzer VI. (azaz Tigris) - bőven megelőzték.

panther.jpgÍme a legendás Párduc [fenti kép], melyet a legtöbb szakértő az egész második világháború legjobb harckocsi-típusának tart. A 6000-es darabszámban előállított Panther páncélzata döntött kialakítású volt és nagyobb vastagságot kapott az addigi legjobb, Panzer IV.-hez képest. A nagyobb tűzerő és a magas műszaki színvonal sikeressé tették a Párducot, mely ugyan az 1943-as kurszki tankcsatában még kevéssé tudott bizonyítani, 1944-re a harcmezők legjobbja lett.

tiger.jpg

A szintén legendákkal övezett Tigris harckocsi 88 mm-es harckocsiágyúval készült és a német hadiipar egyetlen nehéz-harckocsi típusát jelentette. Viszont összesen csak 1355 db készült belőle, így elterjedt hírnevénél sokkal kisebb volt valódi jelentősége. Nem beszélve arról, hogy arányaiban ez a német harckocsi-típus hibásodott meg a legtöbbször: rengeteg volt a baj az erőátviteli rendszerével, kormányművével a motorral és a lánctalppal is, így a háború alatt több Tigris került veszteséglistára műszaki okokból, mint ellenséges tevékenység (kilövések) által. Gondot jelentett hatalmas benzinfogyasztása is, illetve, hogy bizonyos utakon és hidakon nem is haladhatott végig, óriási tömege miatt.

tigerb.jpg

A fenti képen a német csúcstípusnak szánt Királytigris (Panzerkampfwagen VI. B, Tiger II., vagy Königstiger) látható 68,5 tonna tömeggel és döntött páncélzattal. Tömeggyártása csak az 1944-es esztendőben indult meg, de a tervezett és előirányzott 1500 db helyett a háború végéig csak 492 db készült belőle. Hatalmas tömege miatt azonban még ez a csekély mennyiség sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Alul-motorizált, lassú, nehézkes és gyakran meghibásodó típusnak számított. Az ardenneki német offenzívában 52 db Tiger II. vett részt, amiből 20 semmisült meg (bár ebből csak öttel végeztek az amerikaiak, a többi vagy meghibásodás miatt vagy a németek felrobbantása miatt került a veszteséglistára). Nálunk, Magyarországon például 1945 márciusában a "Tavaszi ébredés" hadműveletben kerültek bevetésre, mégpedig Székesfehérvár közelében. (A 6. SS páncéloshadsereg 278 bevethető harckocsijából csak 9 db volt Königstiger és 61 db volt Párduc.) A laza, sáros talajba süppedve azonban mozgásképtelenekké váltak, így a szovjetek könnyedén elbántak velük. [forrás]

Önjáró lövegek és páncélvadászok

A német páncélos-állománynak csak egyik részét képezték a harckocsik - például a fentiekben említett típusok (Pz IV, Párduc, Tigris) - a másik részét a tüzérséghez tartozó önjáró rohamlövegek és páncélvadászok alkották. Ezek közt két rohamlöveg és négy páncélvadász típus aratott egyértelmű sikereket a harcmezőkön: a Sturmgeschütz III. (StuG III.), a Sturmgeschütz IV. (StuG IV.) - mint rohamlövegek - és a Jagdpanzer IV., Jagdpanther, Jagdtiger illetve Ferdinand (Elefánt) mint páncélvadász. Ezekből összesen közel 14 ezer darab készült így nagyon komolyan befolyásolni tudták a harci eseményeket.

stug_3.jpg

A fenti képen a 388 ellenséges harci járművet (köztük 138 tankot) megsemmisítő német harckocsizó-legenda, Michael Wittmann első páncélosa látható (nem konkrétan AZ a példány, hanem az a típus), mégpedig a StuG III. A kereken 10 ezer darab legyártott és frontokra juttatott StuG III. hatalmas károkat okozott keleten és nyugaton is a szövetségesek számára. 75 mm-es lövege kiválóan alkalmasnak bizonyult minden brit, amerikai és orosz harckocsi kilövésére (bizonyos távolságból meglepve azokat).

stug_4.jpg

Sokkal kevesebb, alig 1108 darab készült a fenti képen látható StuG IV. (Sd.Kfz. 167) rohamlövegből, mégpedig a Panzer IV és a Stug III. "összeházasítása" révén. Az 1944-ben és 1945-ben gyártott StuG IV. azonban így is hatalmas pusztítást tudott okozni az ellenségnek (főleg a keleti fronton). 

jagdpanzer_4.jpg

És itt az első német páncélvadász, a Jagdpanzer IV., melyből összesen 2000 darab készült a háború alatt (1944 márciusától kezdődően). Bár eredetileg a StuG III állomány lecserélésére szánták, alacsony darabszáma és sok műszaki problémája miatt ez végül soha nem valósult meg. 

jagdpanther.jpg

1944 januárjától került a harcoló német alakulatokhoz a Jagdpanther (vagy: Jagdpanzer V.), hivatalos megjelölésével: Sd.Kfz. 173. Nagyon erős átütő-erejű, 88 mm-es lövegével (47 tonnás tömeggel) a háború legsikeresebb páncélvadásza lett, noha 1945 tavaszáig csak 392 db legyártására került sor.

jagdtiger.jpg

Az összesen csak 88 db -os példányszámban előállított Jagdtiger (Sd. Kfz. 186.) 71 tonnás tömegével a legnagyobb páncélszörny volt a Wehrmacht (és SS) szolgálatában. Bár teljes páncélvédettséggel bírt és hatalmas tűzerővel rendelkezett, rengeteg mechanikai és egyéb problémával küszködött. Amellett a Jagdtiger csak 1944 decemberétől került a frontokra, későn és túl kis számban, ahhoz, hogy komolyabb hatással legyen a harci eseményekre.

elefant.jpg

Végül még egy monstrum, a kezdetben Ferdinand, majd továbbfejlesztett változatában Elefant névre keresztelt, 65 tonnás, 88 mm-es löveggel gyártott és 91 db -os példányszámban frontokra kerülő második legnagyobb páncélvadász látható a fenti képen.

A posztban felsorolt 5 harckocsi-típus, 2 rohamlöveg és 4 páncélvadász mellett természetesen akadtak még a német hadsereg kötelékében sikeres páncélosok - mint a 18 darabos példányszámban előállított, 65 tonnás, 380 mm-es rakétavetővel ellátott Sturmtiger vagy a 494-es darabszámban gyártott, 88 mm-es löveggel felszerelt, alig 24 tonnás Nashorn páncélvadász (SdKfz 164), azért a német sikerek legtöbbje az itt felsorolt páncélosoknak volt köszönhető.

sturmtiger.jpg

Végül megemlítendő: bizonyos tüzérségi fegyverek is komoly jelentőséggel bírtak a harcokban, mint például a Flugabwehrkanone, közismertebb nevén FLAK (8,8 cm Pa.K. 43) mely bár légvédelmi ágyúként kezdte "karrierjét" (előzmény típusok: Flak 18 és 36)  végül a szövetséges páncélosok elleni harcban vált igazán eredményessé. Mintegy 2900 db készült belőle, de ez is elég volt legendás hírnevének kialakulásához.

flak_agyu.jpg

A páncélosok megismerése, tanulmányozása ma már a hadtörténet és haditechnika tudománykörébe tartozik, de segíthet nekünk megérteni a második világháborús csaták és hadjáratok eseménytörténetét is.

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: Történelemrajongók klubja

logo_tortenelmi_ujabb.jpg

2020.06.14.13:35.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr615808368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Panelmedve 2020.06.14. 19:42:45

Jó a cikk, valóban ezek voltak a legmeghatározóbb német páncélosok. De az is igaz, hogy még rengeteg típus létezett: harckocsiból rohamlövegből és páncélvadászból is.

Control_ 2020.06.14. 22:22:10

A Párduc harckocsi és a Jagdpanther volt a két legütőképesebb páncélos a második világháborúban. Ha a kettőből együtt nem "csak" 6400 darabot gyártottak volna a németek, hanem mondjuk 30-40 ezret (mint a T-34 ből) valószínűleg egészen másként alakultak volna a harci események (minden fronton).

The Ghost Wolf O1G · https://www.youtube.com/watch?v=Hy6Cf9nGNiw 2020.06.15. 10:52:31

A Párduc egyértelműen a T34-es koppintása volt, azzal a különbséggel, hogy sokkal bonyolultabb lett műszakilag. Ráadásul a bevezetési időszakában (kurszki csata) még nem volt igazán kiforrott konstrukció, ezért nagyon sok nem volt működőképes a harctéren. A németek ezzel is ugyanúgy jártak, mint nagyon sok fegyverükkel. Hiába voltak precíziós műszaki remekek, pont a harctéren nem tudták a kívánt teljesítményt hozni.

Coyothe 2020.06.15. 10:59:31

@The Ghost Wolf O1G: Hogy lett volna a Párduc a T-34 "koppintása"??? A T-34 dízel meghajtású volt, a Párduc benzines, a T-34 öntött toronnyal készült, a Párduc heggesztettel. Amellett teljesen más volt a két harckocsi irányzékrendszere (optikája), erőátviteli rendszere, elsütőszerkezete, mindene. Annyiban hasonítottak, hogy mindkettő harckocsi volt.

The Ghost Wolf O1G · https://www.youtube.com/watch?v=Hy6Cf9nGNiw 2020.06.15. 17:13:52

@százados: Akkor javítok, a németek a Párduccal a T-34-es döntött páncélját koppintották le. Mert az addigra bizonyított.

Guillam 2020.06.15. 17:13:56

A döntött páncél hasonlított. :)

ZON 2020.06.15. 17:14:00

@Control_: ja, még több ember értelmetlen halála, még nagyobb rombolás.

wantirna 2020.06.15. 17:14:25

A páncélos fegyvernem a szárazföldi hadműveletek legtámadóbb fegyverneme. (Mint a légierőnél a deszant ejtőernyős alakulatok.)
Nézzük a páncélos erőket 1941 nyarán a Barbarossa hadművelet, a német támadás idején:
Szovjetunió: Németország:
T-26 A-C-ből: kb. 12,000 és Pz.Kw.II-ből: 746
BT 2. 5. 7.-ből: kb. 5,000 és TNHP 38-ból: 812
T-34 A. B.-ből: kb. 1,200 és Pz.Kw.III-ból: 1,065
KV-1. 2.-ből: kb. 582 és Pz.Kw.IV-ből: 479
Összesen: kb. 18,782 és Összesen: 3,102

Forrás: R.H.S. Stolfi: Hitler’s Panzers East (Hitler páncélosai keleten), University of Oklahoma Press, 1992, 159.old.

Etniez 2020.06.15. 17:14:30

@százados: Szerintem azt értette félre, hogy a Párduc _válasz_ volt a t-34-re.

al Dajjal 2020.06.15. 17:15:09

Mi a különbség a rohamlöveg és a páncélvadász között? Az, hogy a harckocsinak forgatható a lövegtornya, az tiszta, de a másik kettő közt nem látok különbséget.

Control. 2020.06.15. 17:34:31

@al Dajjal: Sokan úgy tartják, hogy a rohamlöveg és a páncélvadász ugyanazt jelenti. Kis különbség azért mégis van: a páncélvadászokat kifejezetten az ellenséges harckocsik elleni harcra tervezték, így erős páncélvédettséggel bírtak, míg a rohamlövegek felhasználási területe szélesebb kört ölelt fel: gyalogság ellen, rohamoknál, város ostromokkor vetették be kisebb páncélvédettséggel.

Ami közös volt bennük, hogy sem a rohamlövegek, sem a páncélvadászok nem rendelkeztek 360 fokban körbeforgatható harckocsi-toronnyal és a menet közbeni tüzelés lehetőségével. Az ágyújukat fel-le irányban lehetett kis szögtartományban mozgatni és egyébként meg az egész lövegtestnek kellett mozdulnia, lánctalpastól ha új irányba akartak velük tüzelni. Előnyük az olcsóság volt. A páncélvadászokat többnyire meglévő harckocsitípusok alváztesteire építették.

AchtungPanzer 2020.06.15. 17:35:38

A szerzőnek javaslom áttekinteni a Panzerkampfwagen VI. B magyarországi alkalmazásának történetét. Ténybeli tévedés, hogy a " Tavaszi ébredés " hadműveletben vetették be először, ugyanis a Konrad ( I-II-III ) idején is szerepet játszottak nem is beszélve a Margarethe tervhez kapcsolódó szerepükre, amikor is a budai várban is megfordultak " látogatóban " 1944 őszén.
" Királytigris"-nek pedig senki sem hívta, ne éltessük tovább ezt a téves elnevezést.

Mindezektől eltekintve általánosságban egy könnyen emészthető, a német páncélos technikákkal alapjaiban megismerkedni kívánó számara megfelelő írás.

AchtungPanzer 2020.06.15. 17:35:49

@ al Dajjal : alkalmazásbeli különbség van, a rohamlöveg a gyalogság harcát támogatja közvetlenül, a páncélvadász inkább jól álcázott lőállásból küzdi le ellenfelét.
Természetesen a harci események hozhatják azt is, hogy a szerepek felcserélődnek, ami van, azzal lőnek ... :)

Kilkenny 2020.06.15. 17:35:59

"És itt az első páncélvadász..." Lehet én értem félre, de az első német páncélvadász a Panzerjager I volt.

Kilkenny 2020.06.15. 17:36:04

@al Dajjal: Előbbit alapvetően gyalogsági támogató szerepkörbe szánták, míg a másikat páncélosok leküzdésére. Legfőbb különbség a lövegben van.

Recensor 2020.06.15. 17:43:15

@AchtungPanzer: Nincs a posztban olyan, hogy a Tavaszi ébredés " hadműveletben vetették be először a Királytigriseket. Így van a cikkben:

" ... Nálunk, Magyarországon például 1945 márciusában a "Tavaszi ébredés" hadműveletben kerültek bevetésre, mégpedig Székesfehérvár közelében..."

Ami a Királytigris elnevezést illeti: a németben a "könig" azt jelenti király. Így nem tekinthető szerintem hibának a Királytigris elnevezés. dictzone.com/nemet-magyar-szotar/k%C3%B6nig

Bár az igaz, hogy inkább a Bengáli Tigris elnevezést használják a szakértők.

doomguard 2020.06.15. 17:43:34

@al Dajjal: A rohamlöveg vagy önjáró löveg elsősorban tüzérségi eszköz, amely lépést tud tartani a gyorsan mozgó támadóerőkkel, és a vontatott tüzérségtől eltérően gyorsan, szinte azonnal harcba tud lépni ilyen pl a Brummbar, a Priest, illetve a Stug, és a Su sorozat bizonyos változatai.
A páncélvadász kifejezetten harckocsik elleni harcra készült, és voltak tornyos verziók, főleg a szövetségesek oldalán. Általában egy jó páncélátütő képességgel rendelkező löveg köré építették őket.

doomguard 2020.06.15. 17:43:47

@Arkadiai: Lehetett tornyuk. M18, M10, M36, Achilles, kísérleti T28. Mindnek volt tornya. Inkább a doktrína befolyásolta, ami alapján gyártották, bevetették őket.

Control. 2020.06.15. 17:49:18

@doomguard: Ha van 360 fokban körbeforgó tornya, akkor már harckocsi. Ennyi.

Arcade Macho 2020.06.15. 17:49:23

@százados: meggyoztel, sajnos nem tudtak a nemetek rendesen lemasolni a szovjet ipar eme remeket !!!

Kilkenny 2020.06.15. 17:49:28

@Arkadiai: A páncélvédettség nem teljesen igaz, gondolj csak a PanzerJager I-re, a Nashorn-ra, vagy a Marder szériára.

Arcade Macho 2020.06.15. 17:49:33

@The Ghost Wolf O1G: ah nem kell elnezest kerni... a szovjetek az Uralra vittek hatra a T34es gyartasi kapacitasat es megtiltottak az elejen hogy bevessek a mar meglevo tankokat illetoleg hogy oda kell figyelni nehogy a nemetek rategyek a kezuket
amikor meg vegul sikerult egyet elkapni akkor kezdodott a komoly melo a nemeteknel, hogy valaszt adjanak arra a tankra

Coyothe 2020.06.15. 17:52:16

@Arcade Macho: Igazad van. A németek, ha akartak volna sem tudtak volna olyan szar minőséget gyártani, mint a T-34. :)

doomguard 2020.06.15. 18:32:47

@Arkadiai: en.wikipedia.org/wiki/Category:World_War_II_tank_destroyers_of_the_United_States
Sajnos könyvből nem tudok linkelni, de az amerikai páncélvadász doktrína szerves részét képezték, és volt 360 fokban körbeforgatható tornyuk, és nem voltak harckocsik. Sehol sem oda sorolják őket.

yerico1 2020.06.15. 18:33:37

@százados: Ó, dehogynem, Tigrisnek hívták. Sőt, a Párducok első generációja is közelebb állt az ipari hulladék, mint a bevethető harckocsi fogalmához.

A németek pedig nem a T34-re akartak választ adni, hanem pl. Guderian egyszerűen gyártásba akarta vetetni az eredeti T-34-est, mivel minden akkori német harckocsit magasan megvert. Aztán jött a német felsőbbrendűségi hit, és gyártottak egy hasonlót, csak 2x akkora tömegből, dízel helyett benzinmotorral, nagyobb fajlagos talajnyomással. Egyszóval nem másolat, inkább ihlet volt csak a T34 a Pantherhez.

A Stug III pedig rohamlöveg volt, ha a rövidcsövű 75 mm-es ágyúval szerelték, de a KWK40-nel már páncélvadász volt. Itt illett volna felsorolni legalább a Hetzert, kissé sokkal nagyobb jelentősége volt, mint mondjuk egy Jagdtigernek vagy Jagdpanthernek.

wantirna 2020.06.15. 18:33:46

Hallott valaki Dr Steiner Leó-ról?
Egy angol nyelvű írás szerint a magyar mérnök és gazdálkodó már 1910-től kísérletezett egy lánctalpas lövegvontatóval. Ebből lett 1917-re egy tank.

Coyothe 2020.06.15. 18:40:58

@yerico1: A régi nóta egy újabb helyen: "milyen fasza a T-34 és milyen szar a Tiger. (Ásít.) Baromság. A T-34 ipari hulladék volt. Éjjel -nappal gyártották. 40 ezer darabbal is rendre bukták az összecsapásokat a komolyabb német páncélossokkal.

Amerikában a háború alatt (egészen pontosan 1942 végén) T-34-es tankokat szállítottak tartós tesztre. Hivatalosan is szarnak lettek nyilvánítva.

A kipróbálandó tankokat 1942-ben a Harkovi gyárban készítették és a Maryland államban lévő Aberdeen-i lőtérre szállították. 1942. November 26-án érkezett meg a szépreményű T-34, egy KV-1 társaságában. Azonnal nekiláttak a teszteknek és minden eshetőséget kipróbáltak. Beton út, sáros út, murvás út és más nehéz terepen vizsgálták megbízhatóságát, majd ebből egy jelentés készült.

A tartós teszt eredménye:

1 - a torony rendkívülien szűk, alig fér el benne 2 ember, emiatt a parancsnoknak meg kellett osztania a feladatát, vagy irányít vagy tüzel. Emiatt rendkívül alacsony a harci hatékonysága. A teljes téli öltözetben be sem fér a két fő a toronyba. Az irányítás sok gondot okozott a szűk hely miatt.
2 - a motor rendkívül hamar felmondta a szolgálatot 72.5 órát tudott csak üzemelni, ami átlagos utazó sebességnél (15 km/h) kb. 1000 km! A motor ráadásul 14.5 órát terhelés nélkül alapjáraton járt. A pozitívuma az volt, hogy könnyű volt a berendezés.
3 - Az egész építmény hossz irányban jelentősen leng, hullámos talajon szinte elviselhetetlen módon. A páncél szilárdsága magas (430-500 Brinell), de egyben hajlamos a repedésre, törésre.
4 - a légtisztító berendezés alkalmatlan az adott motor számára. Tulajdonképpen ez okozta a motor vesztét, hiszen a port majdnem teljesen átengedte. Ennek oka lehet, hogy kézi gyártásúak és szinte egy csereszabatos sincs hozzá, a filcbetétek nem illeszkednek az olajfürdő csövére. Az USA-ban gyártott szűrőkhöz mérten 100-ad annyi hatékonysággal dolgoztak.
5 - Fő tengelykapcsoló, rendkívüli nehézségekkel bír maga a funkciója, azaz a kapcsolása.
6 - Sebességváltó. Nehézkes a váltás és a harckocsivezető gyors kifáradásához vezet. Ráadásul a 4. fokozat kapcsolása rendkívül nehéz, nagy erőt igényelt ezért azt rendszerint hanyagolták,ami miatt a végsebesség is csökkent az elméleti 25 km/h-ról 15 km/h-ra. A fogaskerekek gyenge minőségűek voltak, és ez a rossz méretezés hibája volt. A fogak rendszeresen letörtek és gyorsan elkoptak. Tapasztalt vezetők azt tanácsolták, hogy fél óránként álljanak meg negyed órára, hogy a felhevült váltó és olaj lehűljön, így meg lehet kímélni.
7 - Az oldalsó tengelykapcsolók hibája. Gyakori tönkremenetelükről tudtak az oroszok, hisz Aberdeen-be eleve pót tengelykapcsolóval küldték a szállítmányt, amire rövid időn belül szükség volt. Az alulméretezett kuplungok leégtek és nem tapadtak. Ez harcmezőn rendkívül rossz helyzetet teremtett.
8 - a lánctalpak, amelyek szintén hamar kopásnak indultak a terepen, és sokszor elpattantak.
9 - pozitívum a tűzerő. A 76 mm-es lövegből kilőtt páncéltörő lövedék kezdősebessége 30,5 m/s volt.

Végső összegzés - A harckocsi 665 km-t tett meg a teszt során, ebből országúton 336 km, murván 5 km, nehéz terepen 324 km. Az út során a motor teljesen tönkrement, a harckocsi 14 törést szenvedett és egyéb más meghibásodást.

A rengeteg hiba ellenére azért tartották népszerűnek az orosz tankot mert olcsó volt. Míg 1940-ben 8000 munkaórába került elkészíteni, addig 1943-ra ez 3700-ra csökkent. míg 1940-ben 430000 rubelbe került, addig 1944-ben már csak 168000 rubel volt az ára. Ez USA dollárban akkoriban kb. 50 ezer dollárnak felelt meg. Bár olcsósága elvitathatatlan, mind tudjuk, hogy az olcsó a legdrágább!
Hisz nagyon magas volt a meghibásodási ráta - 1942-ben a T-34-ek 93%-a szenvedett valamilyen hibával, 1943-ra ez 86%-ra javult, míg 1944-re 70.6%. Az orosz elvárások is hasonlóak voltak, míg 1942-ben 66 km menet volt a követelmény ez később felkúszott 200-ra. Az USA-ba küldött tank is külön odafigyelés árán érte meg a 665 km-t. De valljuk be a harcmezőn elromló tank nem a legnépszerűbb.
Termelés és veszteség táblázat a T-34-ről.
Termelés - Veszteség
1941 - 2800 - 2300
1942 - 12553 - 6600
1943 - 15812 - 14700
1944 - 13949 - 13800
1945 - 12110 - 44900
A teljes veszteség 96000 harckocsi, ami elképesztő szám, és ugyanebben az időben a németek mindössze 15673 tankot vesztettek. A szovjet tankok nagy számú veszteségében jelentős szerepe volt a harctéren való meghibásodásnak.

Control. 2020.06.15. 18:57:24

@doomguard: Az amerikaiak össze-vissza kavarták az elnevezéseket. Hogy náluk mi harckocsi és mi nem erősen logikátlan. Sokszor beleszámít a páncélzat erőssége, a jármű tömege is. Az M18 Hellcat is például túlságosan könnyű súlya miatt nem tank náluk (mert csak 17 tonna), hiába volt 76 mm -es harckocsiágyúja.

Ám Európában, a németeknél, szovjeteknél egyértelműbb volt, hogy mi harckocsi és mi önjáró rohamlöveg. Két feltételen múlt:

- 360 forgatható harckocsiágyú
- menet-közbeni tüzelés képessége

A tömeg nem számít, lehet 20 tonna alatt is.

Békássy Csaba 2020.06.15. 19:40:03

A Hortobágyon kiállított T-34 tankon Weiss Manfréd gyári lánctalpszemek vannak, de gyártási évszámot nem tudtam felfedezni.

Medgar 2020.06.15. 20:13:44

@százados: A 30,5 m/s az alig 109 km/h.

kilencfan 2020.06.15. 20:14:33

Valami hiba lehet a mátrixban :P

Ez a veszteség lista enyhén ellentmondásos, 43-tól vicc kategória. Lövedék kezdősebesség 30,5m/s, mi az csúzli? 305 is kevés bőven.
Ismerjük az orosz technikát, a tajga közepén is meg lehessen szerelni egy kalapáccsal és hidegvágóval, oszt jó éccakát. Nem egy precíziós kivitel, de van belőle dögivel. Szűk torony, küzdőtér a minimalizált front profil miatt, azóta sem szoktak le róla, ez van.
Már csak azzal, hogy dízelmotort használtak is rögtön helyzeti előnybe kerültek.
Egyébként annyira balfaszok azért nem voltak, IS-3 '45-ben kb úgy nézett ki a nagy német technika ( de akár a a fikázó USA) mellett, mint valami UFO-űrhajó. 45 tonnából amit a németeknek sikerült összehozni a Párduccal 75-ös löveggel, mint közepes tank. Az oroszoknak 200+mm páncéllal, 122-es löveggel 0,5 méterrel alacsonyabb kivitelezésben. Kár nem tartottak ki még egy fél évet, lehetett volna keménykedni ellene.

Yogi 2020.06.15. 20:15:04

@százados: Gyönyörű válasz, esszé kérdésre 10 pont. Azonban egy lényeges tényezőt kihagytál: ezeknek a tankoknak (és személyzetüknek) egy-egy csatában 1-2 órát kellett kibírniuk, nem többet. Ezalatt kellett a lehető legtöbb ellenséges tankot kilőni. Míg a precíziós német tank legyártása, legénységének kiképzése fajlagosan 4-5 szerese volt egy t34-esnek, ahogy tökéletesen leírtad a tömeg gyártás miatt a németeknek esélye sem volt.

Indriq 2020.06.15. 21:11:37

@Yogi: azééééééért 1-2 óránál tovább tartottak a csaták, még az apróbbak is....

ZON 2020.06.15. 21:12:17

@Békássy Csaba: Gondolom, a szovjet megszállás után Csepelen muszáj volt pótalkatrészt gyártani, és az a tank sem a harctérről került oda.

AngeI 2020.06.15. 21:12:26

@The Ghost Wolf O1G: Sokkal jobb lövege volt, mint a T-34-nek. A döntött páncélzat ötletét valóban a T-34 adta. Jelentős különbség, hogy a T-34-nek alumínium motorblokkja van és dízel meghajtású.

2020.06.15. 21:12:32

@százados: dehogynem. Rábízzák az orosz hadifoglyokra. :)

2020.06.15. 21:13:00

@Arcade Macho: a komoly melő ez esetben annyit jelentett, hogy megnézték, milyen vastag páncélt kell átütni, és bizonyítékot is vittek a vezírnek.

2020.06.15. 21:13:13

@százados: "9 - pozitívum a tűzerő. A 76 mm-es lövegből kilőtt páncéltörő lövedék kezdősebessége 30,5 m/s volt." Itt valami elírás lehet. A páncéltörők kezdősebessége nagyságrendileg 300+ m/s.

benkoo 2020.06.15. 21:13:27

NASHORN kimaradt, pedig sikeresebb páncélvadász volt , mint az itt felsoroltak.

2020.06.15. 22:12:16

@Arkadiai: ez azért lehet, mert, tudomásom szerint csak az amerikaiak gyártottak forgatható lövegtornyos páncélvadászt. A II vh. páncélosai nem tudtak menet közben tüzelni. Pontosabban tudtak (a rohamlövegek, páncélvadászok is), de lövegstabilizátoruk nem lévén, a találat teljesen a szerencsén múlt, ezért a menet közbeni tüzelés nem volt a kiképzés részre. A menetből való leggyorsabb tüzelési mód a gyors megállás volt (nem ismerem szabatos magyar szakkifejezést), ahol nemet közen kiválasztották a célpontot, töltöttek, a lövész beállította az optikát a megfelelő távolságra, rávezette a löveget a célpontra, megállás után pontosított, és tüzelt. Érdekeség, hogy elsőként a Shermanoknak volt (igaz csak függűlegesen) stabilizált lövege, de az is csak arra szolgált, hogy megállás után gyorsabb legyen a pontos célzás.

2020.06.15. 22:12:24

@Yogi: aztán meg verték a mellüket az oroszok, hogy hányan adták életüket a rogyináért

Seduxen (már NEM dr.) 2020.06.15. 22:12:34

@kilencfan: az ISZ3-ról én ezeket találtam

www.masodikvh.hu/haditechnika/pancelosok/harckocsik/szovjet-harckocsik/834-is-3-nehez-harckocsi

en.wikipedia.org/wiki/IS-3_(tank)

ami nekem - laikusként - 2 szembeötlő adat:

Sebesség: 37 km/h (úton) - Maximum speed 37 km/h (23 mph)/19 km/h (12 mph) (On/off-road)

Hatótáv: 240 km - 150 km (93 mi)/120 km (75 mi) (On/off-road)

és összesen 2311 db-t gyártottak belőle.

ezek alapján én kevésbé érzem sikersztorinak.

de a lényeg: mivel az sem bizonyított tény, hogy a II. világháborúban harci cselekményben részt vett volna (de számottevő hatása nem volt), függetlenül a gyártás évétől nem biztos, hogy indokolt II. vh-s harckocsinak nevezni.

tudom, hogy komoly hitvita van abban, hogy melyik volt a "jobb" a II. vh-ban, de annyiféle összehasonlítás van, hogy nehéz objektív képet festeni. szerencsére ekkora volumenű háború azóta sem volt (remélem nem is lesz), de azért a kisebb konfliktusokban azért a nyugati haditechnika általában csúnyán elkente a szovjet technika "száját" (ebben nyilván benne van az azt használók kiképzése, meg hozzáértése is), szóval azért "ufo"-technikának, bocs, de én egyik szovjet/orosz harckocsit sem tudom tartani :)

hirzel 2020.06.15. 22:12:49

i@százados: elég sokszor megállapították, hogy a PzV kifejlesztéséhez a T-34-et vették mintául, ez a páncéltest és torony kialakítását alapvetően határozta meg. Hisz a korábban fejlesztett német páncélosok mindegyike (a PzVIE-ig) függőleges oldalfalú testtel és toronnyal rendelkezett.
Tehát nem koppintás, hanem múzsa
Volt-e még hasonló formájú páncélos a II. vh-ban?

apro_marosan_petergabor 2020.06.15. 22:13:10

@százados:
"9 - pozitívum a tűzerő. A 76 mm-es lövegből kilőtt páncéltörő lövedék kezdősebessége 30,5 m/s volt."

Na, ez biztosan rossz adat, nem bökte a válaszadó csőrét?
Ezzel elég nehéz lenne páncélt törni, a csúzliból is nagyobb sebességgel repül a kavics...
Rendes páncéltörő lövedék toroksebessége 850-1000m/sec felett van, de inkább az utóbbi...

Etniez 2020.06.15. 22:13:19

@kilencfan: Az IS-3 gyalogsági támogató tank volt, nem bírt a Tigrisekkel.

Szolo 2020.06.15. 22:53:25

@Control_: Szuper lett volna a tovább tartó háború, mert akkor az USA kész örömmel végigatomozta volna a tengelyhatalmak területét, és most nem is élnénk, nem hogy írnánk valami erre a fórumra.
Amennyiben pedig valahogy a tengelyhatalmak jutottak volna először atomfegyverhez, úgy a Brit szigetek biztosan máig is lakhatatlan nukleáris terület lenne, valamint az USA és a SZU területének jelentős része is kapott volna rendsen az atombombákból, mire végül behódoltak volna a náciknak.
Egyik sem csábító helyzet, szóval nem akkora gond a végkimenet, mert csak ennél rosszabb forgatókönyvek lehettek volna.

Control_ 2020.06.15. 22:57:28

@Szolo: Nem feltétlenül. Ha a német harckocsi-gyártás (és tegyük hozzá: az okosabb hadvezetés) révén 1-2 évvel kitolódik a háború még nem biztos, hogy az USA mindenütt atomot vetett volna be. Amerikát a közvélemény irányította mindig is (mely fékezi a tömegpusztítást) és például Vietnamban sem engedte az atomfegyverek bevetését, sőt elérte a csapatkivonást.

Coyothe 2020.06.15. 23:04:50

@Medgar: @kilencfan: @pityókabort Vráncsábó ócsón: @apro_marosan_petergabor: A 30,5 m/s nyilvánvalóan elírás sajnos részemről. A forrásomban is tévesen szerepel. Próbálok utánanézni a valós adatnak (ami első keresésre is sokkal magasabb érték), de ami lényeges: pozitívuma volt a T-34 -nek a harckocsiágyújának tűzereje, a rengeteg negatívum mellett. Viszont ezekből annyival több volt, hogy összességében nem számított a tűzerő (amit egyébként is túlszárnyalt a Párduc és a Tigris is).

Recensor 2020.06.16. 00:21:19

@benkoo: Igazad van, valahogy tényleg kimaradt. Viszont most betettük legalább egy mondat erejéig a posztba.

al Dajjal 2020.06.16. 00:21:34

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a válaszokat. Még egy kérdésem maradt. Nem lehetne ugyanolyan járművel, de különböző lőszerekkel megoldani a dolgot? Gyalogság ellen repesz-srapnel, harckocsik ellen páncéltörő. Nem ismerem a járművek technikai paramétereit, s hadászatban sem vagyok otthon.

al Dajjal 2020.06.16. 00:21:45

És nagynon kíváncsi lennék a szerző válaszára is, hogy segítsen elkülöníteni a három egységet. Előre is köszönöm, ha megteszi.

Yogi 2020.06.16. 06:48:10

@Etniez: soha nem is találkoztak csatában. Az első bemutatkozása, egy 1945 nyarán tartott közös szövetséges parádén volt Berlinben, ahol az angol-szászoknak leesett az álla, amikor meglátták.

Yogi 2020.06.16. 06:48:23

@Indriq: persze, de nehogy azt hidd, hogy az oroszok úgy számoltak, hogy az egész csatát ki kellett bírni egy tanknak és a legénységének. Roppant szerencsés volt az a legénység, amely pl. Sztálingrádtól eljutott Berlinig.

Yogi 2020.06.16. 06:48:37

@al Dajjal: A háború után, több hadsereg vezetése is feltette ugyanezt a kérdést, így alakultak ki az ún. MBT-k (main battle tank), ami mindhárom szerepben megállta a helyét. Ugyanakkor pl. megmaradtak az önjáró tüzérségek is.

Kilkenny 2020.06.16. 12:17:54

@al Dajjal: Alapvetően nem csak a lőszer típusa számít. A csőemelkedés, torkolati sebesség, kaliber ugyanúgy fontos tényező.

2020.06.16. 12:18:11

@százados: modjuk, ha én akkor és ott ültem volna az egyikben (és nem 86-ban, a Zarándi hegyekben), qwára számított volna a tűzerő :)

2020.06.16. 12:18:21

@al Dajjal: de. A nagy kaliberű páncéltörő löveg nagyjából mindenféle lövedéket tud lőni (srapnelt már régóta nemigen használnak). Viszon a II vh elején a tankokon általában kisebb kaliberű (37 mm volt a tipikus, 50 mm már nagynak számított) páncéltöröket használtak, és külön tank volt gyalogságtámogatásra, általában 75 mm körüli kis torkolatsebességű löveggel. Előbbieknél a kilött lövedék kis mérete miatt a robbanás, repeszhatás volt elégtelen utóbbiaknál az alacsony torkolatsegesség eredményezett elégtelen páncéltörő képességet.

lakit 2020.06.16. 12:18:45

- döntött páncélzat: nem szovjet "találmány", gyakorlatilag az összes francia tanknak döntött (és öntött) volt a páncélzata. De még a szovjetek által vásárolt christie tank (amiből a BT széria lett) is szemből döntött volt.
A németek is pontosan tudták, hogy mi az előnye, de a gyártás bonyolultsága és a kevesebb belső hely miatt nem igazán akarták alkalmazni.
- alumínium motorblokk: természetesen a németek id tudtak (volna) gyártani, ha lett volna nyersanyag, de ami kevés volt, az kellett a repülőgépekhez. A Párduc motorjainak első szériája alumínium blokkal készült.
- T-34 másolás/gyártása: nem volt valós opció. A Párduc pontosan azért lett a MAN által tervezett és nem a DB által tervezett, mert a DB verzió csak egy "jobb" T-34 volt. Németország minden fontos nyersanyagból behozatalra szorult, így a lehető legkevesebb anyagból kellett a legjobbat kihozni. Így egy német tanknak többszörösen felül kellett múlnia az ellenfeleit.
Ezért nem volt opció az sem, amire sokan hivatkoznak, hogy gyártottak volna több Panzer IV-et. Több tank több nyersanyagot, több gyártási kapacitást, több szállítási kapacitást, több üzemanyagot, javítóbázist, alkatrészt és Személyzetet jelent. Mert bizony abból is kevés volt.
- Arról nem is beszélve, hogy a német és a szovjet gazdaság teljesen másképpen működött. A német gazdaság kapitalista gazdaság volt, ahol magáncéget piaci áron gyártottak a hadseregnek (még úgy is, hogy az állam beleszólt abba, hogy bizonyos gyártás át kell adni más cégeknek is). Vagyis azt, hogy miből mennyi legyen, a rendelkezésre álló alapanyagon kívül az ár is meghatározta. A szovjet gazdaság viszont "szocialista" gazdaság volt, ahol minden az államé volt: a nyersanyag, az üzem, a munkaerő és így valódi ára nem volt semminek. Ha az állam valamire azt mondta hogy "ebből ennyit kérek", akkor annyi lett, senkit sem érdekelt, hogy mibe kerül és mivel jár.
- A németek egyszerűen nem nyerhettek meg ilyen anyagháborút.

Audianer 2020.06.16. 12:55:15

@pityókabort Vráncsábó ócsón: "A menetből való leggyorsabb tüzelési mód a gyors megállás volt (nem ismerem szabatos magyar szakkifejezést)"

Tüzelés rövid megállásból.

ZON 2020.06.16. 12:55:24

@Yogi: De gondolom, azt a 122 mm- es lövedéket a Tigris sem köszönte volna meg, mint az ISZ-2-nél is történt.

Audianer 2020.06.16. 12:55:35

@al Dajjal: "Nem lehetne ugyanolyan járművel, de különböző lőszerekkel megoldani a dolgot?"
Már a 2. Vh-s harckocsik is rendelkeztek az általad felsorolt lőszerfajtákkal. Pl. a T-34-esnek háromféle lőszere volt: kétféle páncéltörő és egy repeszromboló.

AchtungPanzer 2020.06.16. 14:31:16

@Torténetíró blog: @ Inceptio :

.. elnézést a például kifejezésen átsiklottam.

Szeretnék kérni egyetlen mértékadó, a német terminológiát pontosan meghatározó linket, ahol szerepel az, hogy Königtiger .

Az elnevezéssel kapcsolatban több legenda is él, a hivatalos adatokban, legyen az veszteséglista vagy állománytábla, ilyen néven harcjármű nem szerepel.

" A típus esetében a hivatalos megnevezésen túl használatos volt még a széles körben elterjedt Tiger II, Pz.VI/II, illetve a Pz.VI B és a Königstiger (Királytigris) jelölés is. Ez utóbbi keletkezéséről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a nevet Normandiában a szövetségesek adták a harckocsinak s tőlük vették át maguk a németek is, más vélemény szerint amikor Fromme százados a Henschel cégnél meglátta a Tiger B-t, grandiózus méreteitől elképedve így szólt: „Ez nem is Tigris, ez... ez egy Királytigris”.
( forrás : arcanum.hu )

AchtungPanzer 2020.06.16. 14:31:35

@benkoo: a Jagdpanzer (38)t Hetzer-ről nem is beszélve, főleg hogy van magyar vonatkozása is. ( a 16. és a 24. rohamtüzérosztály 2-2 ütege , majd 44 decemberétől a 20. rohamtüzérosztály )

Yogi 2020.06.16. 14:31:48

@ZON: az tuti! Viszont a Tigris 88 mm-es ágyúja nem biztos, hogy átütötte volna a spéci döntésű IS-3 frontját, vagy a wok formájú tornyot.

al Dajjal 2020.06.16. 17:49:13

@pityókabort Vráncsábó ócsón: Köszönöm, így már teljesen tiszta. Nem a kinézet adta a különbséget, hanem az ágyú. Mondjuk ránézésre meg lehet állapítani azt is, de nem egy laikusnak, mint én. :-)

AngeI 2020.06.28. 10:48:20

@Yogi: Mondjuk mivel az IS-3-at '46-ban kezdték tömegesen gyártani, nem is nagyon találkozhattak. Bár a berlini győzelmi parádén már megjelent a 3-as. Harci helyzetben először ellenünk vetették be a ruszkik '56-ban..

gtri 2020.06.28. 10:48:45

Pár gondolat a "csak a mennyiség győzött minőség felett" elvet vallók számára:

1. A németek nem ismerték a térképet és nem tudták, hogy mekkora a Szovjetunió? Kijelenthető, hogy a teljes német felderítés hülyékből állt és nem tudták még megsaccolni sem, hogy mekkora erőforrásokkal rendelkezik az ellenség?

2. A "mennyiségi fölény" mellett az örök második érv az "időjárás".
Ehhez ezt fűzném hozzá:
Amikor az oroszok támadtak, akkor nekik nem volt annyira hideg. Ha pedig nagyon meleg volt, akkor csak a németeknek volt nagyon meleg, az oroszok mindig kellemes 20 Celsius fokban védekeztek vagy támadtak. :) És persze a németek nem tudtak az utak rossz állapotáról és arról sem, hogy nagy lehet a sár. Az oroszokat, ha támadtak, kifejezetten segítette a nagy sár. Hát ez közismert! :)

2. A "nem volt semmi nyersanyaguk a németeknek" gondolathoz ezt fűzöm hozzá.

Németország 1941-ben rendelkezett Európa szinte valamennyi erőforrásával (megszállt plusz szövetséges országok: Csehszlovákia, Ausztria, Lengyelország, Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Dánia, Görögország, Norvégia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Olaszország, Finnország).

Németország lakosságának nagysága 1939-ben 86 millió, a Szovjetunióé 168 millió (forrás: en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_population_in_1939). A Szovjetunió kétszeres lakosságnagysága nem jelent nagy fölényt, hiszen a német 86 millióhoz hozzá kell számolnuk a finn, a magyar, a román és legalább részben az olasz lakosságot is. Aztán ott vannak a náci szimpatizánsok Franciaországban, a Benelux államokban stb. Jóval 100 millió fölötti számot kapunk a német oldalon is lakosság tekintetében.
A német hódítás maximumán a németek által megszállt szovjet területeken 48 millió ember élt (így már csak 120 millió ember maradt a szovjet oldalon), a szén, a vasérc, mangán stb. készletek közel fele a németek kezére került. A leggazdagab mezőgazdasági területek (Ukrajna) mind német kézen voltak. Innen kellett felállnia a Szovjetuniónak és hadseregének.

3. Az orosz tankveszteségek elképesztően nagyok voltak 1941-ben. 20000-22000 tankot vesztettek fél év alatt.

forrás:
en.wikipedia.org/wiki/Equipment_losses_in_World_War_II

Tud valaki olyan dokumentumról 1941-ből amelyben német páncélosparancsokok az "orosz mennyiségi fölény" miatt panaszkodnak?

A "sokan voltak az oroszok" mentegetőzés ekkor még nem jelenik meg a németeknél (hiszen győztek). A vereségeket persze magyarázni kellett. Akkor már "sokan voltak az oroszok". Ami tényleg igaz, de azért felthetjük a kérdést:
A németek nem tudták, hogy mekkora területű és népességű országot támadnak meg? Nem tudtak számolni az első időszakban és nem vették észre, hogy az oroszok 20 000 harckocsit vesztettek, míg a németek ennek csak tizedét? A győzelmek során nem vették észre, hogy többen vannak az orosz tankok?
Ez persze költői kérdés volt. Persze, hogy tudták. De bíztak a gyors győzelemben. És tudták, hogy mennyiségi fölény ellen fognak harcolni. Csak utána a mennyiségi fölény mellé egyre jobb minőség is társult az orosz oldalon. Amíg T-26/T-28/BT-7 harckocsikat kellett kilőni, addig nem számított az orosz mennyiségi fölény. Amikor T-34-eseket (valamint KV és IS harckocsikat), akkor már adódtak gondok.

4. A youtube-on van egy nevezetes hangfelvétel amelyben Hitler panaszkodik (1942 júniusában) Mannerheim finn vezérkari főnöknek (a hangfelvételt titokban rögzítették).

www.youtube.com/watch?v=l85RvOvtMsw (az angol feliratozást be kell kapcsolni a "fogaskerékre" majd a "Feliratok" meüpontra kattintva")

Hitler magyarázza a "végső győzelem" elmaradását. Ő 35 000 orosz tankot emleget amiből szerinte már 34 000 tankot már megsemmisítettek és persze az időjárást.

Megjegyzem: Hitler beszédhangja egészen kellemes. :)

AngeI 2020.06.28. 14:22:16

@gtri: A német haderő megfelelő téli ruházattal sem rendelkezett, hisz alapvetően egy villámháborúként képzelték el ezt is. Eszközeik sem voltak épp ideálisak a brutális orosz telekhez, míg az oroszok szokva voltak ehhez.
Hiába hódították meg Európa nagy részét ettől még hiányt szenvedtek kőolaj vagy pl. mangán tekintetében. (Utóbbi miatt pl. hamarabb túlhevültek a német géppuskák csövei.)
Persze ettől még győzhettek volna, ha mondjuk a szovjeteket megfosztják a kaukázusi olajtól.

Etniez 2021.11.18. 20:06:06

@The Ghost Wolf O1G: Voltam már 4x a bovingtoni múzeumban és biztosan állítom neked, semmilyen koppintás nem volt a két tank között.
A párduc a válasz volt a t-34-re.
süti beállítások módosítása