Történelmi érdekességek blogja

A II. világháborút lezáró fegyverszünetek

2020. szeptember 12. - Történelmi blog

Nem mindig egyértelmű a hazai közgondolkodásban, de a második világháború hivatalosan 1945 szeptember másodikán ért véget (épp 75 éve), amikor Japán nevében Sigemicu Mamoru külügyminiszter aláírta a fegyverszünetet a Tókiói-öbölben horgonyzó amerikai Missouri csatahajó fedélzetén. Ugyanakkor Európában már május 7-én egyezmény született a harcok befejezéséről. Ám ezt a bizonyos egyezmény komoly viták övezték, mert Sztálin kifogásolta, hogy azt Franciaországban és a nyugati fronton írták alá. Így követelt egy második, szerinte hivatalosnak tekinthető fegyverszünetet is Berlinben. De nézzük, hogyan is történt mindez?

fegyverszunet1.jpg

kép forrása: Wikipedia

Adolf Hitler, a második világháború utolsó napjaiban, 1945 április 30 -án lett öngyilkos berlini bunkerében. Halálával lehetővé vált a szövetségesekkel való német fegyverszüneti tárgyalások megkezdése. Korábban ezt kizárta a Führer elvakultsága. Azok a német vezetők ugyanis, akik próbálkozni merészeltek valamiféle kapcsolatfelvétellel a nyugati hatalmak irányába - például 1945 áprilisában Göring és Himmler – kegyvesztettekké váltak. Hitler mindkét közvetlen bizalmasát megfosztotta minden  tisztségétől, amint fülébe jutott hűtlenségük. Göring május 9-én, Himmler május 23-án került a szövetségesek fogságába. A Führer halála után Göbbels lett az új kancellár, ám május elsején ő is öngyilkosságot követett el. Martin Bormann, Hitler közvetlen bizalmasa és kancellária minisztere ekkor úgy döntött: elküldi Hitler hátrahagyott levelét Flensburgba Karl Dönitz tengernagynak.

fegyverszunet_donitz_speer_jodl.jpg

A III. Birodalom végnapjainak figurái: Speer, Dönitz, Jodl (kép forrása: DPA, thelocal.de)

A levélben a Führer Németország köztársasági elnökévé nevezte ki az akkoriban 54 éves, legendásan népszerű tisztet. Dönitzet meglepte a kinevezés, hiszen Himmler ekkor még aktív szolgálatban állt és senki nem tudott kegyvesztettségéről. Végül elfogadta a megbízást és kormányt alakított. Ebben a kormányban felbukkantak régi Hitler-bizalmasok is, pl: Albert Speer és Alfred Rosenberg, de Dönitz érezhetően arra törekedett, hogy az SS és a nácik mellőzésével alakítsa ki az ország új vezetését.

Dönitz legfőbb feladata az 1945 május elsejei hatalomra kerülését követő 8 napban a fegyverszünet tető alá hozása lett. A harcok még szerte Európában tomboltak, ugyanakkor egyes régiókban közel állt a vég. Május 2-án letette a fegyvert az olaszországi német hadseregcsoport, és ezen a napon Berlin is kapitulált. A Konsztantyin Rokosszovszkij marsall vezette 2. Belorusz Front gőzerővel tört Dánia irányába, hogy megelőzve az angolokat birtokba vegye a félszigetet. A szövetségesek számára nyilvánvalóvá vált: sietni kell a fegyverszünettel, mert Sztálin az 1945 februári jaltai egyezményeket megszegve, Nyugat-Európa felé próbálja majd bővíteni befolyási övezeteit.

Az első komolyabb német – angol tárgyalások 1945 május 4-én zajlottak von Freideburg tengernagy és Montgomery tábornagy törzse között Lübeckben. Ennek eredményeképp a német hadsereg Észak-németországi, hollandiai és dániai alakulatai letették a fegyvert. Sztálin örjöngött hiszen ezzel Szczecinnél állomásozó egységei elestek annak lehetőségétől, hogy bevonuljanak Dániába.

fegyverszunet_reims.jpg

A Reims városában aláírt fegyverszünet 1945 május 7 (kép forrása: history.navi.mil)

Következett május 7., a szövetségesek végső fegyverszünetet javasoltak a Dönitz vezette kormányzatnak, mely azt elfogadta. 1945 május 7 –én hajnali 2 óra 41 perckor a franciaországi Reimsben egy iskolaépületben - mely már hónapok óta volt a szövetségesek főhadiszállása és Eisenhower irányító-központja, három magas rangú német tábornok jelent meg, mégpedig Alfred Jodl vezérezredes, Hans Friedeburg admirális és Wilhelm Oxenius vezérőrnagy. A német küldöttséget hat szövetséges tábornokból álló bizottság fogadta: Walter Bedell Smith tábornok (Eisenhower vezérkari főnöke) és Carl Spaatz az USA légierejének parancsnoka vezetésével. (A további négy amerikai, angol illetve szovjet tábornok neve a következő: Morgan, angol altábornagy, Francois Sevez francia tábornok, Ivan Csermurev és Ivan Szuszlaparov szovjet tábornokok.) Eisenhower és helyettese Arthur Tedder angol légimarsall szándékosan távol maradtak az aktustól, hogy ezzel is növeljék a németek megaláztatását. Jodl a hajnali időpontban négy példányban írta alá a fegyverszüneti okmányt, mely aznap este 11 kor lépett érvénybe.

Bár az eseményen két szovjet tábornok is jelen volt, és az okmány szövegében is szerepelt a Szovjet Főparancsnokság, mely előtt szintén vállalják a németek a fegyverletételt, Sztálin mégis ragaszkodott ahhoz, hogy másnap este, Berlinben, külön a szovjetek előtt is legyen egy ünnepélyes fegyverletételi okmány-aláírás. Így végül másnap, május 8 -án, éjfél után a berlini karlshorsti katonai műszaki tiszti-iskola épületében is aláírták a fegyverszünetet, mégpedig Georgij Konsztantyinovics Zsukov tábornok előtt! A most is háromfős német küldöttséget, mely a három fegyvernem vezetőiből állt (szárazföldi erők, haditengerészet, légierő) ezúttal Wilhelm Keitel tábornagy vezette. Másik két tagja: Friedeburg tengernagy és Stumpff repülő vezérezredes voltak.

fegyverszunet_berlin.jpg

A berlini fegyverszünet (1945 május 8.) A jobboldali képen: Keitel látható

A berlini aláíráson már megjelent Eisenhower helyettese is (Arthur Tedder) illetve Carl Spaatz tábornok és J. de Lattre de Tassigny francia hadseregparancsnok. Érdekesség, hogy bár a két fegyverszünet teljesen hivatalosan történt, a németek egyes egységei még napokig tovább harcoltak például a Balkánon (Jugoszláviában) és Csehországban. Ferdinand Schörner egészen május 13-ig harcolt egységei élén.

Franciaországban május 8-án nemzeti ünnepként és munkaszüneti nappal ünneplik a II. világháború végét, az angolszász országokban, bár nem tartanak munkaszüneti napot, de szintén ezen a napon ünneplik a II. világháború befejezését. Ázsiában a háború azonban májusban, júniusban sőt egész nyáron is tovább folyt. A fegyverszünet aláírására csak 1945 szeptember 2-án került sor, mégpedig a tókioi öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén. A világháború ezzel mindenhol véget ért, 70 millió halálos áldozatot hagyva hátra.

A háború utolsó napjainak "főszereplői" mind sajátos sorsot kaptak. Göringet halálra ítélte a nürnbergi nemzetközi bíróság, ám kivégzése előtt öngyilkos lett cellájában (1946 október 15-én). Himmler, az SS teljhatalmú ura hamis papírokkal menekülni próbált (egyszerű őrmesternek adva ki magát), de  Hamburg közelében egy igazoltatáskor gyanúsnak tartották az angol katonák és őrizetbe vették. Kihallgatása közben vett szájába ciánkapszulát és lett öngyilkos (1945 május 23-án). Dönitz 10 éves börtönbüntetést kapott a nürnbergi perben, melyet le is töltött, majd egy Hamburg közeli kis faluban élte le hátralévő életét. Megírta önéletrajzát és csak 1980-ban, 89 évesen halt meg szívroham következtében. Keitel nem volt annyira szerencsés, hogy magas kort éljen meg: a nürnbergi bíróság halálra ítélte és kivégeztette 1946 október 16-án (64 évesen). Alfred Jodlt ugyanez a sors érte, őt is felakasztották a per végén. 

Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: Történelemrajongók klubja logo_tortenelmi_ujabb.jpg

2020.09.12.12:40

A nándorfehérvári diadal (1456) [36.]

A nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legdicsőbb nagy győzelme volt, melyhez talán csak a pozsonyi csata (907), az egri várvédés (1552), vagy a isaszegi ütközet (1849) hősies helytállása mérhető. Nándorfehérvárnál ugyanis éppen ma 564 éve, július 4 és 22 közt a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette magyar seregek hatalmas oszmán túlerő ellenében védték meg az ország déli kapuját. A bravúros siker révén a Magyar Királyság és vele Európa is hét teljes évtizedre menekült meg a török invázióktól.

nandorfehervar0.jpg 

Tovább

A poltavai csata a történelem egyik legnagyobb ütközete [35.]

Éppen most, június 27-én volt évfordulója a Nagy északi háború döntő összecsapásának, a poltavai csatának, mely a világtörténelem egyik legjelentősebb ütközeteként vált a hadtörténet részévé (1709 június 27-én). A Nagy északi háborúban minden jelentős Észak-európai állam részt vett, hiszen a küzdelem tétje a regionális nagyhatalom Svédország visszaszorítása és az értékes baltikumi területek felosztása volt.

eszaki_poltava.jpg 

Tovább

A hitleri német hadsereg páncélosai [34.]

A második világháború legfontosabb szereplői a légierő repülői mellett a páncélosok voltak. A legfontosabb csatákban a győzelem  többnyire ezeken a "gépszörnyeken" múlott. A német hadsereg két külön fegyvernembe sorolta őket: az egyik a harckocsi fegyvernemet jelentette (körben forgó toronnyal és a menet közbeni tüzelés lehetőségével rendelkező páncélosok esetében) a másik a tüzérséget (önjáró lövegekkel, illetve páncélvadászokkal).

Ami a német harckocsikat illeti: a Panzer I és Panzer II. még alig-alig volt harckocsinak nevezhető (aprócska tűzereje és tömege miatt), ám 1936-tól Heinz Guderian vezérőrnagy hatására megkezdődött egy komolyabb harckocsi-program, és a Panzer III. gyártása, amivel a német páncélos haderő-fejlesztés új szakaszába lépett. Innentől egyre komolyabb páncélosok kerültek ki a III. Birodalom gyáraiból: már 1937-ben megjelent a Panzer IV. (75 mm-es löveggel), 1943-ban pedig a Panzer V és VI. (közismertebb nevükön: Párduc és Tigris). Az előbbi ugyancsak 75 mm-es harckocsiágyúval, utóbbi a rettegett 88 mm-es löveggel (amihez 56 tonnás tömeg társult).

panzer4_j.jpg 

Tovább

Trianon: 100 éve írták alá [33.]

A Trianon név hallatán sok minden eszünkbe juthat, de minden felmerülő gondolatunk a 100 évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti kudarchoz és katasztrófához vezet vissza. Kerek egy évszázaddal ezelőtt ugyanis, - egészen pontosan 1920 június 4 –én délután 16 óra 32 perckor - a Párizs melletti Versailles kastély-együttes Grand Trianon épületének fő folyosóján - a Galerie des Cotelles egyik asztalánál - hazánk képviselőire egy igazságtalan békeszerződés aláírását kényszerítették.

trianon1_festmeny.jpg 

Tovább

Midway: fordulat a II. világháborúban a Csendes-óceánon [32.]

Japán már 1933-ban a háború útjára lépett, amikor expanzív külpolitikába kezdve megszerezte magának Észak-Kínát, ahol egy Japánhoz hű bábállamot alapított (Mandzsukuo). Egyes történész-vélemények szerint már ekkor kezdetét vette a második világháború. Alig 4 évvel később, 1937-ben az egyik legősibb japán szamuráj-família, a Fudzsivara-család leszármazottja, Konoe Fumumaro herceg került Japán élére (mint miniszterelnök). Az új vezető a német nácizmussal és az olasz fasizmussal való szorosabb kapcsolatokra törekvő Tódzsó Hidekit választotta maga mellé hadügyminiszternek. A két vezető - Fumumaro és Hideki - együtt tűzték ki célul Japán világhódító birodalomépítését, így Kína, Indokína, végül az USA megtámadását. Amerika és Japán viszonya a szigetország elleni USA embargó bevezetése és Japán indokínai terjeszkedése után mérgesedett el.

midway_anyahajo.jpg 

Tovább

5 érdekesség 1848 március 15. kapcsán [31.]

A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni.   

Tovább

A reformkor és 1848 valódi színterei - a pesti pátosz újragondolása [30.]

Nemzeti ünnepünk, március 15 közeledtével felmerülhetnek bennünk olyan kérdések, melyekre nem biztos, hogy iskolai tanulmányainkat felidézve találhatunk kielégítő válaszokat. Az egyik ilyen kérdés az 1848 március tizenötödikei forradalom előzményeihez kapcsolódik, nevezetesen: az 1830 után - Széchenyi István gróf Hitel című művének megjelenését követően - meginduló politikai folyamatoknak, vagyis a reformkorként ismert időszak pezsgő szellemi életének és magának a forradalomnak melyek voltak a valódi színterei?

reformkor_pilvax.jpg 

Tovább

Öt érdekesség Charles de Gaulle életéről [29.]

Charles de Gaulle (1890-1970) a XX. századi európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, sőt Napóleon hírnevéhez méltó kultikus figurája, akinek életét mindenki ismeri Franciaországban a kisgyermekektől egészen az aggastyánokig. A fiatal korától katonai karriert választó, majd Franciaország köztársasági elnökévé előlépő termetes férfit a franciák évtizedeken keresztül csak "Le Général" (a tábornok) néven emlegették.

degaulle.jpg 

Tovább

A II. világháborús német összeomlás 8 előzménye és oka [28.]

A második világháború (1939-1945) német szempontból sokkal hamarabb elveszett, mint ahogyan azt a tankönyvek néhány ikonikus nagy eseményhez kötik: például Berlin ostromához, Hitler öngyilkosságához, vagy a végső fegyverszünetekhez kapcsolva az összeomlást. Katonai szempontból nyolc lényeges előzmény említhető, melyek alapjaiban rengették meg a Hitler által ezer évesre tervezett III. Birodalmat, és amelyek elkerülhetetlenné tették Németország teljes vereségét. Nézzük ezeket sorban, kronologikus rendben haladva, kiemelve, hogy kifejezetten katonai szempontból készült a 8 eseményből álló lista összeállítása. (A gazdasági, társadalmi és egyéb szempontok - mint a német összeomlás okai - szintén nagyon lényegesek, de nem képezik jelen poszt tárgyát.)

1. Sztálingrádi német vereség (1943 február 2.)

sztalingrad_osszeomlas.jpg

Tovább