Történelmi érdekességek blogja

A nándorfehérvári diadal (1456) [36.]

2020. július 04. - Harmat Árpád

A nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legdicsőbb nagy győzelme volt, melyhez talán csak a pozsonyi csata (907), az egri várvédés (1552), vagy a isaszegi ütközet (1849) hősies helytállása mérhető. Nándorfehérvárnál ugyanis éppen ma 564 éve, július 4 és 22 közt a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette magyar seregek hatalmas oszmán túlerő ellenében védték meg az ország déli kapuját. A bravúros siker révén a Magyar Királyság és vele Európa is hét teljes évtizedre menekült meg a török invázióktól.

nandorfehervar0.jpg 

Tovább

A poltavai csata a történelem egyik legnagyobb ütközete [35.]

Éppen most, június 27-én volt évfordulója a Nagy északi háború döntő összecsapásának, a poltavai csatának, mely a világtörténelem egyik legjelentősebb ütközeteként vált a hadtörténet részévé (1709 június 27-én). A Nagy északi háborúban minden jelentős Észak-európai állam részt vett, hiszen a küzdelem tétje a regionális nagyhatalom Svédország visszaszorítása és az értékes baltikumi területek felosztása volt.

eszaki_poltava.jpg 

Tovább

A hitleri német hadsereg páncélosai [34.]

A második világháború legfontosabb szereplői a légierő repülői mellett a páncélosok voltak. A legfontosabb csatákban a győzelem  többnyire ezeken a "gépszörnyeken" múlott. A német hadsereg két külön fegyvernembe sorolta őket: az egyik a harckocsi fegyvernemet jelentette (körben forgó toronnyal és a menet közbeni tüzelés lehetőségével rendelkező páncélosok esetében) a másik a tüzérséget (önjáró lövegekkel, illetve páncélvadászokkal).

Ami a német harckocsikat illeti: a Panzer I és Panzer II. még alig-alig volt harckocsinak nevezhető (aprócska tűzereje és tömege miatt), ám 1936-tól Heinz Guderian vezérőrnagy hatására megkezdődött egy komolyabb harckocsi-program, és a Panzer III. gyártása, amivel a német páncélos haderő-fejlesztés új szakaszába lépett. Innentől egyre komolyabb páncélosok kerültek ki a III. Birodalom gyáraiból: már 1937-ben megjelent a Panzer IV. (75 mm-es löveggel), 1943-ban pedig a Panzer V és VI. (közismertebb nevükön: Párduc és Tigris). Az előbbi ugyancsak 75 mm-es harckocsiágyúval, utóbbi a rettegett 88 mm-es löveggel (amihez 56 tonnás tömeg társult).

panzer4_j.jpg 

Tovább

Trianon: 100 éve írták alá [33.]

A Trianon név hallatán sok minden eszünkbe juthat, de minden felmerülő gondolatunk a 100 évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti kudarchoz és katasztrófához vezet vissza. Kerek egy évszázaddal ezelőtt ugyanis, - egészen pontosan 1920 június 4 –én délután 16 óra 32 perckor - a Párizs melletti Versailles kastély-együttes Grand Trianon épületének fő folyosóján - a Galerie des Cotelles egyik asztalánál - hazánk képviselőire egy igazságtalan békeszerződés aláírását kényszerítették.

trianon1_festmeny.jpg 

Tovább

Midway: fordulat a II. világháborúban a Csendes-óceánon [32.]

Japán már 1933-ban a háború útjára lépett, amikor expanzív külpolitikába kezdve megszerezte magának Észak-Kínát, ahol egy Japánhoz hű bábállamot alapított (Mandzsukuo). Egyes történész-vélemények szerint már ekkor kezdetét vette a második világháború. Alig 4 évvel később, 1937-ben az egyik legősibb japán szamuráj-família, a Fudzsivara-család leszármazottja, Konoe Fumumaro herceg került Japán élére (mint miniszterelnök). Az új vezető a német nácizmussal és az olasz fasizmussal való szorosabb kapcsolatokra törekvő Tódzsó Hidekit választotta maga mellé hadügyminiszternek. A két vezető - Fumumaro és Hideki - együtt tűzték ki célul Japán világhódító birodalomépítését, így Kína, Indokína, végül az USA megtámadását. Amerika és Japán viszonya a szigetország elleni USA embargó bevezetése és Japán indokínai terjeszkedése után mérgesedett el.

midway_anyahajo.jpg 

Tovább

5 érdekesség 1848 március 15. kapcsán [31.]

A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni.   

Tovább

A reformkor és 1848 valódi színterei - a pesti pátosz újragondolása [30.]

Nemzeti ünnepünk, március 15 közeledtével felmerülhetnek bennünk olyan kérdések, melyekre nem biztos, hogy iskolai tanulmányainkat felidézve találhatunk kielégítő válaszokat. Az egyik ilyen kérdés az 1848 március tizenötödikei forradalom előzményeihez kapcsolódik, nevezetesen: az 1830 után - Széchenyi István gróf Hitel című művének megjelenését követően - meginduló politikai folyamatoknak, vagyis a reformkorként ismert időszak pezsgő szellemi életének és magának a forradalomnak melyek voltak a valódi színterei?

reformkor_pilvax.jpg 

Tovább

Öt érdekesség Charles de Gaulle életéről [29.]

Charles de Gaulle (1890-1970) a XX. századi európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, sőt Napóleon hírnevéhez méltó kultikus figurája, akinek életét mindenki ismeri Franciaországban a kisgyermekektől egészen az aggastyánokig. A fiatal korától katonai karriert választó, majd Franciaország köztársasági elnökévé előlépő termetes férfit a franciák évtizedeken keresztül csak "Le Général" (a tábornok) néven emlegették.

degaulle.jpg 

Tovább

A II. világháborús német összeomlás 8 előzménye és oka [28.]

A második világháború (1939-1945) német szempontból sokkal hamarabb elveszett, mint ahogyan azt a tankönyvek néhány ikonikus nagy eseményhez kötik: például Berlin ostromához, Hitler öngyilkosságához, vagy a végső fegyverszünetekhez kapcsolva az összeomlást. Katonai szempontból nyolc lényeges előzmény említhető, melyek alapjaiban rengették meg a Hitler által ezer évesre tervezett III. Birodalmat, és amelyek elkerülhetetlenné tették Németország teljes vereségét. Nézzük ezeket sorban, kronologikus rendben haladva, kiemelve, hogy kifejezetten katonai szempontból készült a 8 eseményből álló lista összeállítása. (A gazdasági, társadalmi és egyéb szempontok - mint a német összeomlás okai - szintén nagyon lényegesek, de nem képezik jelen poszt tárgyát.)

1. Sztálingrádi német vereség (1943 február 2.)

sztalingrad_osszeomlas.jpg

Tovább

A háború küszöbén, az 1930-as évek Európája [27.]

Az 1930-as évek Európája egy diktatúrákkal, autokráciákkal és totalitárius rendszerekkel teli, sajátos világ volt, mely a második világháború küszöbén számtalan feszültséggel küszködött. Jellemzően három államberendezkedés alakult ki: az első országcsoportba a politikai szélsőségek (nácizmus, fasizmus kommunizmus) totális államai  tartoztak: a hitleri Németország, Mussolini Olaszországa, Franco spanyolországi diktatúrája (1936-tól) és a sztálini Szovjetunió kommunista rezsimje. A második csoportot a tekintélyuralmi rendszerek alkották, mint Lengyelország, Törökország, Bulgária, Jugoszlávia, Portugália, Magyarország és Románia. Végül voltak a parlamentáris demokráciák mint Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia és Svédország melyekben a parlamentek, vagyis a népakarat döntött mindenben. A kontinens politikai értelemben színes képet nyújtott tehát és csupán az országok alig feléről lehetett elmondani, hogy a demokratikusan működött.

harmincas_evek1.jpg

Tovább