Románia hírhedt, magyar-ellenes kommunista diktátora, Nicolae Ceausescu közel negyed évszázadon keresztül vezette keleti szomszédunk népét 1965 és 1989 között, a hidegháborús korszak utolsó évtizedeiben. Hatalma megdönthetetlennek tűnt egészen 1989 decemberéig, amikor villámgyorsan söpörte el a román forradalom és a népharag. Hatalmának megdöntése, elfogása és kivégzése alig 4 (!) nap alatt végbement. De nézzük rövid életútját, a számára végzetes napokig.

Ceausescu már a II. világháború alatt a román kommunisták vezetői közt emlegették (ő volt a román KISZ első embere). A háború után családot alapított (három gyermeke született), majd 1947-től különböző miniszteri beosztásokat kapva emelkedett a politikai ranglétrán.

Ceausescu és felesége 1976-ban Grúziában. A kép forrása: nytimes.com

Aztán elérkezett 1965 és Georghe Georghiu-Dej helyébe lépve, ő lett a legfelsőbb román vezető (pártfőtitkárként). A 60-as és 70-es években hol a nyugat "kedvenceként" emlegették (hisz a keleti tömbön belül egyedül ő szállt szembe többször is a szovjet hatalommal [például 1968-ban Csehszlovákia megszállásának elítélésekor]) hol egy sajátos nacionalizmus megvalósítójaként exponálta magát, személyi kultusz kiépítésével. (A személyi kultusza mindvégig megmaradt.) Később hírhedté vált falurombolási-programja, melynek során 1988-ban magyar falvak sokaságából telepített magyar családokat Románia túlsó felébe (hogy aztán helyükre román lakosokat hozasson). Feleségét, Elenát különböző tudományos címekkel halmozta el (ő lett például a Román Tudományos Akadémia feje) - noha semmiféle felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett. Jelentős összegeket helyeztetett el külföldi számlákra magánvagyonából, így 1988-ra Kelet-Európa leggazdagabb politikusai közé tartozott. Elvárta, hogy a "Kárpátok Géniuszának" hívják és minden parlamenti ülésen percekig tartó vastapssal köszöntsék. Hatalmas márvány-palotát emeltetett magának Bukarest belvárosa közelében, melyhez extrém széles sugárút készült a városközponttal való összeköttetéshez. Diktatúráját - melyet a hadsereg a rendőrség és a Securitate (állambiztonsági szervezet) tartott működésben - 1989 december 15-én elégelte meg Románia, amikor kitört a forradalom.

Romániai forradalom (A kép forrása: wikipédia)

A megmozdulások kiindulópontja Temesvár lett, ahol az említett napon a román hatóságok megpróbálták letartóztatni a diktatúrát kritizáló Tőkés Lászlót. A széles-körben ismert református lelkész megvédéséért tömegek vonultak utcára. A tiltakozási hullám december 20-án érte el a fővárost, Ceausescu pedig december 22 -én kezdett menekülésbe. Előz nap (december 21-én) még a maga által összehívott bukaresti tömeggyűlésen tartott beszédet, a Központi Bizottság épületének erkélyén. Ám ezt a beszédet nem tudta befejezni, mert a tömeg közhangulata ellene fordult. Alighanem ekkor érthette meg, hogy a temesvári forradalom veszélyes lehet hatalmára nézve és a helyzet valóban nagyon komoly.

Ceausescu először helikopteren, majd annak földre kényszerítése után gyalogszerrel próbált a hozzá hű katonai bázisok valamelyikébe eljutni. Ám közben a román hadsereg Stanculescu tábornok vezetésével a felkelés mellé állt és a tábornok erre a lépésre bírta Iulian Vlad Securitate parancsnokot is. Stanculescut még maga Ceausescu nevezte ki a hadsereg élére [még december 22-én], miután a hadügyminiszter, Vasile Milea öngyilkosságot követett el. (Stanculescu szerepe döntő volt a forradalom sikerében.) A polgári vezetés élére Ion Iliescu került, helyettese pedig Gelu Voican-Voiculescu lett. A felsorolt kulcsemberek mindegyike Ceausescu ellen fordult.

Bukarest a forradalomban, 1989 december 27-én (forrás: opensocietyfoundations.org)

A román diktátort és feleségét december 24-én fogták el Tirgovistétől alig 5 kilométerre egy mezőgazdasági kutató-állomáson, ahová a helyi dolgozók hívták ki a rendőröket. Az elnöki pár a rendőröktől a hadsereg tisztjeihez került, akik azonnal a tirgovistei laktanyába vitették őket. Itt töltötték utolsó éjszakájukat, erős őrizet alatt. Másnap rögtön-ítélő katonai bíróság jött létre, mely pár órás eljárásba kezdett. Az elnöki pár kivégzésére - melyről valószínűleg az Iliescu - Voiculescu - Stanculescu hármas dönthetett - 1989 december 25-én került sor a kaszárnya udvarán, mégpedig sortűzzel. 

Ceausescu és felesége kivégzése 1989 december 25-én egy tirgovistei laktanya udvarán (forrás: idcommunism.com)

Ceausescu megítélése mai is egyértelmű Romániában: nevét önkényes diktátorként őrizte meg a "népemlékezet" és a történelem. Bár halálának részletes körülményeit és az utolsó napok történéseit illetően még ma is vannak tisztázatlan pontok, elítélése és kivégzése egy diktátorától megszabaduló nép által kiszabott megtorlásnak tekinthető.

Hasonlóan érdekes posztjaink: Széchenyi gróf élete, Hitler tábornoki kara, A Wehrmacht páncélosai, A Midway -i csata, Adolf Hitler ifjúsága, A német összeomlás okai 1945-ben, Hitler bunkere, A szovjet támadás Lengyelország ellen (1939), A Molotov-Ribbentrop paktum,

Egyéb posztokkal, érdekességekkel itt is várunk: Történelemrajongók klubja 

2021.11.16.10:40