Történelmi érdekességek blogja

Történelmi blog

Hitler és a német tábornoki kar [38.]

2021. február 01. - Harmat Árpád

Korábbi cikkeinkben több német tábornokot is bemutattam, kiemelve például Erich von Manstein rendkívüli stratégiai tehetségét, Heinz Guderian hadműveleti - harctéri sikereit, Sepp Dietrich páncélos tapasztalatait, Erwin Rommel rendkívüli képességeit az Afriakorps élén és Gerd von Rundstedt frontvezetői tekintélyét. Ötükön kívül olyan további híres és sikeres német tábornokok szolgálták a III. Birodalmat, mint Hasso von Manteuffel, Albert Kesselring és Walter von Reichenau, akik a maguk harctéri területein komoly elismerést tudtak kivívni (mind az ellenség, mind pedig saját alárendeltjeik szemében). A tervezést, központi irányítást (OKW, OKH) illetően Wilhelm Keitel, Alfred Jodl és Franz Halder illetve Kurt Zeitzler neve emelhető ki, a hadsereg- front-, hadtest-, és hadosztály parancsnokok sorában pedig Ewald Kleist, Günter von Kluge, Wilheml List, Walter Model, Kurt Student és Wilhelm Bittrich tábornokok érdemelnek feltétlenül említést.

tabornokok.jpg

Hitler a Barbarossa hadművelet előtt, tábornokaival (középen Himmler, a hasa előtt összefogott kézzel, jobbján Wilhelm Keitel, balján Borman) kép forrása: asisbiz.com

Ami Hitler és az említett tábornokok kapcsolatát illeti, az együttműködés négy korszakra bontható: az első időszakot a Führer és a parancsnoki kar távolságtartása jellemezte és az utolsó birodalmi hadügyminiszter, Werner von Blomberg menesztéséig (1938 januárjáig) tartott. Ezekben az években - vagyis Hitler kancellári kinevezése (1933 januárja) és Blomberg menesztése (1938 januárja) között - a Führer több parancsnoki láncolat segítségével tartotta a kapcsolatot hadserege vezetőivel. Ám 1938-ban teljesen átalakította a német hadvezetést és maga állt a hadsereg élére. A második korszak így 1938 és 1943 eleje között, már a Wilhelm Keitel és Alfred Jodl vezette OKW (Oberkommando der Wehrmacht) és Hitler szoros együttműködésével telt. A Führer a sztálingrádi fordulatig többnyire reális döntéseket hozott, így ezeket az éveket még egy többé-kevésbé együttműködő viszony jellemezte. Következett a kudarcok ideje, a harmadik korszak, 1943 tavaszától az 1944 nyári merényletkísérletig (1944 július 20-ig) tartott. Ekkor már a frontokon sorra bekövetkező kudarcok és Hitler pszichés problémái egyre több irreális döntésre késztették a Führert, viszonya fokozatosan megromlott még kedvenc tábornokaival is. Végül Hitler és tábornokai viszonyában következett a negyedik, utolsó korszak 1944 július 20 (a már említett merénylet-kisérlet) és öngyilkossága (1945 április 30.) közti 9 hónap, amikor a Führer bizalma megrendült szinte minden tábornokában (üldözési mániássá vált) és teljesen irreális, a végén már az őrültséggel határos katonai parancsokat adott.

nemet_tabornokok.jpg

A Wehrmacht négy legendás tábornoka

Ilyen irreális parancs volt, hogy 1945 márciusában tábornokai tanácsa ellenére birodalma legutolsó páncélos-tartalékait - a 6. (SS) páncéloshadsereget (mely egyéb alakulatokkal kiegészítve közel 700 db páncélost jelentett) nem Berlin védelmére rendelte, hanem Magyarországon vetette be a Tavaszi ébredés hadműveletben. A korszerű harckocsikat (Tigriseket, Párducokat) teljesen értelmetlenül vesztegették el a németek, Hitler makacssága miatt, pedig azok kulcsfontosságúak lettek volna a német főváros megvédésében. (A süppedékes, laza és sáros dunántúli talajon sorra akadtak el, majd könnyű prédáivá váltak a szovjet tüzérségi lövegeknek és harckocsiknak.) Ugyancsak az őrültséggel volt határos Himmler frontparancsnoki kinevezése is, amikor a birodalmi belügyminisztert (és SS vezért) - aki sokkal inkább volt rendőr mint katona (és egyáltalán nem értett a hadvezetéshez) - több front-hadsereg élére helyezett (ami természetesen katasztrofális eredményt hozott a keleti front északi részein). Harmadik helyen lehet említeni - számtalan tehetséges tábornokának értelmetlen leváltásán túl - hírhedt Néro parancsát (elpusztítandó minden, ami ellenséges kezekbe kerülhet), illetve az a tényt, hogy közel 6 ezer olyan németet végeztetett ki 1944 második felében és 1945 elején, akiket a merényletének részesének gondolt. ("Selyemzsinórt" küldetett még egykori "sztár-tábornokának" Rommelnek is, mert szerinte tudott a merénylet-kísérletről, mégsem csinált ellene semmit.) Utolsó hónapjaiban 1945 márciusában és áprilisában, amikor már minden fronton egyértelmű volt az összeomlás sorra váltotta le legjobb vezetőit, köztük az öreg Rundstedt tábornagyot is, akinek pedig megkérdőjelezhetetlen tekintélye volt a tábornoki karban. 1945 áprilisában idegrendszerének összeomlása és a tragikussá váló fronthelyzet miatt rendszeresen intézett kirohanásokat tábornokai ellen, akik szerinte több esetben nem hajtották végre parancsait és ezért fordult végzetesre a helyzet.

hitler_tabornokai.jpg

Hitler tervezési megbeszélést tart 1940 júliusában a Berghofban. Mögötte az asztalra támaszkodva Jodle, tőle balra, csípőre tett kézzel Keitel. Kép forrása: iwm.org.uk

A Führer utolsó hónapjaiban hangoztatott igazságtalan ítéletei dacára, egyértelműen a történelem legjobb tábornoki karát tudhatta magáénak. Ami a legjobb német tábornokokat illeti, öt csoportjukat lehet megkülönböztetni: első körbe tartoznak a csúcs-vezetők, akik a harcterektől távol, a Führer hadsereg-irányítási rendszerének legtetején dolgoztak, miközben összehangolták a frontok, hadseregcsoportok, nagyobb szervezeti egységek hadműveleteit. Ide tartozott Wilhelm Keitel tábornagy (a Wehrmacht első embere), Alfred Jodl vezérezredes (vezérkari főnök) és Franz Halder vezérezredes (OKH vezető) is. A második csoportot a nagy tervezők, hadműveleti újítók alkották, mint például Heinz Guderian és Kurt Student. Nekik sokat köszönhetett Hitler a háború kezdeti szakaszában (Sztálingrád előttig), például Guderiannak a német páncélos fegyvernem létrehozását. Harmadik csoportba sorolhatóak azok a frontparancsnokok, akik ideig-óráig (gyakran évekig) élvezték a Führer feltétlen bizalmát, mint Gerd von Rundstedt, Walter Model, Albert Kesselring, Walter von Reichenau és Erich von Manstein. Negyedik körbe sorolhatóak a nagy bukások elszenvedői, akiket valamilyen okból véglegesen állított félre Hitler (mint: Ludwig Beck, Wilhelm List vagy Walther von Brauchitsch). És végül az ötödik csoport tagjai azok, akik legendás hírneveiket hadtest, vagy hadosztály parancsnokokként szerezték, mint Erwin Rommel és Sepp Dietrich (Hitler legbizalmasabb SS tábornoka). 

hitler_megbeszeles.jpg

Hitler hadműveleti megbeszélést tart tábornokaival a keleti fronton, 1943 februárjában. Jobbján Richard Ruoff tábornok, balján Zeitzler vezérezredes. Kép forrása:  ullstein bild / ullstein bild

Összefoglalásul kiemelendő: bár Hitler tábornokai kétségtelenül a rossz oldalon álltak, a nácizmust szolgálták és egy őrült megalomán világhódító törekvéseit segítették, valójában mint katonák, tisztek, hadvezérek és katonai stratégák az akkori világ legjobbjai közé tartoztak. Németország 1945-ben bekövetkező veresége nem a német tábornoki kar inkompetenciáján, hanem Hitler hozzá nem értésén a nemzetközi helyzet alakulásán és egy igazságtalanul aljas rendszer nagyon is kiszámítható - szükségszerűen bekövetkező - bukásán múlott. /A posztban 20 második világháborús német tábornok kerül említésre./

Harmat Árpád 

avonal.jpg

Hasonlóan érdekes posztjaink: A Wehrmacht páncélosai, A Midway -i csata, Adolf Hitler ifjúsága, A német összeomlás okai 1945-ben, Hitler bunkere, A szovjet támadás Lengyelország ellen (1939), A Molotov-Ribbentrop paktum,

Egyéb posztokkal, érdekességekkel itt is várunk: Történelemrajongók klubja logo_tortenelmi_ujabb.jpg

2021.02.01. 23:35

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr116409726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Négyes_ 2021.02.04. 10:57:37

A legjobbak szerintem:
Rommel
Manstein
Manteuffel
Guderian
Dietrich

Hegge Balázs 2021.02.04. 10:57:40

A bukásuk a 2 frontos háború kezdetekor 1941 06 22-én eldőlt, még ha az azt követő hónapokban, ez nem is látszott, vagy a keleten elért óriási eredmények nem ezt sejtették.
Azzal az ember mennyiséggel és nyersanyag háttérrel képtelenség lett volna győzni két irányba.
Ostobaság volt úgy megtámadni a Szovjetuniót, hogy hadban áll a brit birodalommal.

MEDVE1978 2021.02.04. 10:58:11

Hitler nem volt őrült, ez az egyik legnagyobb tévhit. Már a harmincas évektől glükózt, vitaminokat, illetve állati hormonokat adott be neki az orvosa, mivel a vegetáriánus táplálkozása és a rendkívül stresszes életmódja miatt sokszor letargiába esett és levertnek érezte magát. 1943-tól aztán rátértek a keményebb drogokra, lényegében ópiátokat és kokaint is fogyasztott tartós ideig. Ez nyilvánvalóan befolyásolta a döntési képességét és a tisztánlátását is. Az őrült teória mellékszála, hogy emiatt rossz döntéseket hozott és a tehetséges tiltakozó tábornokok ellenében ezek fordították meg a háborút. A Hitler hitvilágával és személyiségével együtt járó dolgok emelték hatalomra, azonban ezek is okozták végül a vesztét. Hitler például Malthus tanait követte, aminek a lényege, hogy az emberiség létszáma exponenciálisan nő, míg az élelmiszertermelés ennél jóval kevésbé. Ezért előbb vagy utóbb éhínségek törnek ki, illetve háborúk a termőföldért. A teljes "Lebensraum" (élettér), illetve a "Drang nach Osten" (terjeszkedés keletre) abból fakad, hogy Hitler termőföldeket akart, amelyek majd eltartják a harmadik birodalom mezőgazdasági termelőit és elég élelemmel látják el a birodalmat. Ugyanígy a rasszista elmélete is befolyásolta erősen a döntéseit több oldalról is. Az angolszászokat árjáknak tartotta, ezért békülni akart velük, ezzel elmulasztva a háború megnyerésének legfőbb pillanatát (Dunkuerque). A szlávokat pedig alsórendűnek, ami megakadályozta abban, hogy szétverje a Szovjetúniót (az ukránok eleinte felszabadítóként üdvözölték, aztán a kegyetlenségek miatt ez megfordult).

A tehetséges tábornoki kar emellett tényleg felkészült emberekből állt, de óriási hibákat követtek el. A legnagyobb hiba a Dunkuerque-i kudarc volt, ha ott a tengerbe lövik a brit expedíciós hadsereget Nagy-Britannia valószínűleg kiszáll a háborúból. Ez Hitler hibája volt. Viszont később látni tábornoki hibákat is, a legnagyobb egyértelműen a szovjet hadműveleti célok voltak. Amikor Hitler belefolyt a Barbarossza hadművelet tervezésébe, először a Kaukázust jelölte meg hadműveleti célként. Ez természetesen az olajmezők miatt volt stratégiailag fontos. A tábornokai viszont a francia hadművelettel megegyező szcenáriót vizionáltak és Moszkvát tették meg hadműveleti célnak, ezzel megosztva az erőket. Ahogy később ki is derült, Moszkva egyáltalán nem volt olyan fontos. 1942-ben aztán Hitler a sztálingrádi offenzívát már egyértelműen az olajmezők felé terelte, de akkor már késő volt.

Valószínűleg a német tábornokok jóval több katonai hibát követtek el, mint az ma köztudott. Ma két okból nem ismerjük ezeket: az első, hogy az amerikaiak külön történelmi csoportot hoztak létre, ami rekonstruálta a háborút. A foglyul ejtett német tábornokokat "interjúvolták" meg folyamatosan. Így az ő nézőpontjuk jelent meg dominánsan, ami nem túl nagy meglepetésre a gonosz, irracionális, kegyetlen Hitlerről szólt, aki össze-vissza utasítgat, illetve az ártatlan tábornokokról, akik nem tudtak például a zsidók kiirtásáról vagy azt sohasem az ő utasításukra tették.
A másik faktor, hogy hamarosan ezt követően jött a hidegháború és a nyugati szövetségeseknek valahogy magyarázniuk kellett azt az ellentmondást, hogy a 3 éve még kedves barát szovjetek most a gonosz kommunista veszély, az ellenség németek pedig a szövetségesek. Ezért nem állt érdekükben a németeket negatív fényben mutatni, inkább az "ők is emberek, meg lettek vezetve egy őrült által" narratívát nyomták.
Akit részletesen, árnyalt megközelítés érdekel forrásokkal, az a youtube-on talál több szerzőt (mondjuk pl: az egyébként picit oroszbarát, de még nem torzítóan az TIK).

Alick 2021.02.04. 10:58:16

Egyértelműen a nyárspolgári gondolkodású, megalomán szinten kompenzáló Hitler volt a gyenge láncszem a német birodalmi gépezetben.

Alick 2021.02.04. 10:58:20

Valamennyire kínálkozik a Kossuth - Görgey szembeállítás párhuzama.

Harmat Árpád 2021.02.04. 10:59:46

@De_Wer: Egyetértek nagyjából, de én Dietrich -et kicserélnél Rundstedt -re. :) Már ha az első ötöt keressük. :)

Harmat Árpád 2021.02.04. 11:01:50

@Alick: Stimmel. Valóban van párhuzam. :) Mindkét esetben egy katonailag hozzá nem értő (de a hatalmat birtokló) vezető kényszerített ki értelmetlen katonai akciókat, katonailag képzett beosztottaktól.

Scriptor. 2021.02.04. 12:53:25

Manteuffel mint harctéri tábornok a legjobbnak számított. A keleti fronton komoly hírnevet szerzett magának és még Hitler is kedvelte. 1941 és 1943 közt ezredparancsnok a keleti fronton, ahol ki is tüntetik a Moszkva alatti harcokban tanúsított parancsnoki tetteiért. 1943-ban Afrikában szolgál, majd 1943 májusában vezérőrnagyként visszakerül a keleti frontra. 1943 nyarán már hadosztály-parancsnok (a 7. páncélos-hadosztály élén)

1944 telén már egy komplett páncélos hadsereg vezetésével bízzák meg a nyugati fronton (és előléptetik páncélos tábornokká). A háború utolsó hónapjait a nyugati fronton harcolja végig. Végül 45 május 3-án brit fogságba kerül. A háború után hadifogoly 47-ig, majd szabad ember és még a West Pointon is oktat. Élénken politizált, majd 1978-ban hunyt el 81 évesen, mint a háborús évek legtehetségesebb páncélos tábornoka.

Harmat Árpád 2021.02.04. 12:57:01

@ascriptor: Manteuffel a kurszki csata legeredményesebb páncélos hadosztályparancsnoka volt. Két legsikeresebb időszaka 1943 második fele a keleti fronton és 1944 legvége az ardenneki offenzívában, a nyugati fronton mint fegyvernemi tábornok. Egyetértek, ott a helye a legjobbak között! :)

Hegge Balázs 2021.02.04. 18:09:57

Sepp Dietrich egyátalán nem volt kiemelkedő tehetségű parancsnok. Az emberei imádták. Sokat volt a fronton, de a szervezés, hadműveleti tervezés nem volt az erőssége. Ezt rendszerint a törzsének főnökére bízta Fritz Kraemerre.
Sok kiemelkedő képességű parancsnok szolgált mellette/alatta a teljesség igénye nélkül:
Panzermeyer,Sylvester Stadler, Willi Bittrich, Bayerlein stb

Történelemtanár_ 2021.02.04. 18:42:39

@Hegge Balázs: Igenis kiemelkedő tehetségű harckocsizó parancsnok volt, amit többek közt az is igazol, hogy az emberei tűzbe mentek volna érte. Erősségei közé tartozott, hogy pontosan tudta mire képes egy páncélos hadoszlop, mire képesek a harckocsik. Hol lehet áttörni, mekkora előrenyomulás lehetséges bizonyos terepviszonyok és ellenséges tűz közepette ... stb, stb. Gyakorlati tudással és sok tapasztalattal rendelkezett.

karakter 2021.02.06. 19:09:57

matyas.kiraly
Tökéletesen igazad van, A gazdaságok háborúját Hitler nem nyerhette meg,
bármilyen tehetséges tábornoki karral sem.

Argus_ 2021.02.07. 23:07:01

@karakter: A kérdés igazából az, hogy a körülmények ELLENÉRE tehetséges volt e az a bizonyos tábornoki kar?

AngeI 2021.02.07. 23:07:09

@De_Wer: Kesselring is bőven ott van az első ötben.

AngeI 2021.02.07. 23:07:11

@matyas.kiraly: "USA akkor is partra szállt volna"

Ha GB kiszáll és semleges marad, hogyan szállt volna partra az USA az európai kontinensen, te zseni?

"A Szovjetunió túl nagy volt, soha, senki nem tudta volna elfoglalni"

Ha sikerül elvenni tőle a kaukázusi olajmezőket, hamar összecsuklik a Szovjet, akármilyen nagy is. Egy elefánt víz nélkül..

Argus_ 2021.02.07. 23:10:38

@/\ngel: Kesselringgel az az egyetlen gáz, hogy nemigen kapott valóban fontos és fajsúlyos beosztásokat, tábornagyi rendfokozata ellenére. Az olasz front mindig is harmadlagos volt a keleti és nyugati mellett. Jó, tudom egy ideig volt a nyugatin is, de csak a háború utolsó két hónapjában.

AngeI 2021.02.08. 22:04:55

@Argus_: Idézném a bloggazda történészt:

tortenelmi.blog.hu/2019/02/14/a_hadtortenelem_sorsfordito_nagy_talalmanyai

"Führer kivételes tábornoki karral rendelkezett: Hasso von Manteuffel és Albert Kesselring ugyanúgy megérdemlik a kiemelést, mint Walter von Reichenau és jelen poszt méltatottja: Erich von Manstein."

Guillam 2021.02.08. 22:05:00

@MEDVE1978: TIK annyira elfogult orosz/szovjet irányba hogy csak az a kérdés hogy hasznos idióta vagy fizetett hülye. Erre a kommentekben redszeresen rá is mutatnak. A kedvencem amikor megmagyarázza hogy az oroszok által gyávaságért/dezertálásért kivégzett 570 000 katona nem is sok.

Guillam 2021.02.08. 22:05:02

@matyas.kiraly: Azt felejted el hogy Hitler üzent hadat az USA-nak. Ha nem üzen hadat és az USA el van foglalva Japánnal (Ekkor történt a Perl Harbor -i támadás) akkor érdekes lett volna hogy üzen hadat a Roosevelt Németországnak. Ehhez szenátusi jóváhagyás kellett és ez nem lett volna meg, mert éppen háború kezdődött Japánnal.

Argus_ 2021.02.08. 22:57:41

@/\ngel: Én igazából egyetértek a bloggazdával. Valóban kivételes tábornokok voltak német oldalon. A vereség nem miattuk következett be. Sőt, akkora veszteségeket okoztak például az oroszoknak, hogy valójában mintha épp ők vesztettek volna. Emberben például háromszor annyit, mint a Wehrmacht. (3 millióval szemben 9 millió katonát)

Scriptor. 2021.02.09. 09:58:18

@Argus_: pürrhoszi győzelem volt, ugyanakkor 46 évre az övék lett a szuperhatalmi státusz és Kelet-Európa (1945-1991).

Scriptor. 2021.02.09. 10:03:14

@Argus_: ... mármint az oroszoké :)

AngeI 2021.02.10. 08:14:47

@Argus_: Nemcsak támadó műveletekkel lehet bekerülni a legnagyobb katonai vezetők közé. Nem egy hadtörténész pl. Manstein esetében is azt a rugalmas visszavonuló manővert emeli ki, amellyel sikerült megakadályozni a német déli front összeomlását. Az olasz front pedig csak a normandiai partraszállás után vált másodlagos fronttá. Ezt megelőzte Anzió.

Monakhosz 2021.02.26. 00:38:54

Erich von Mansteint tenném mégis a legelső helyre.
süti beállítások módosítása