Történelmi érdekességek blogja

A Führerbunker, Hitler utolsó lakhelye [26.]

2019. november 28. - Harmat Árpád

Napjainkban étterem, parkoló és egy szupermarket foglalja el azt a helyet, ahol egykoron a második világháború legfontosabb építménye, a Führerbunker működött. Adolf Hitler 1945 januárja és áprilisa között innen irányította a német csapatokat és itt is lett öngyilkos feleségével együtt, mégpedig 1945 április 30-án. A különleges bunker a Birodalmi Kancellária épületcsoportjához tartozott, mely épületeket a második világháború után a keletnémet hatóságok lebontották, a kancellária udvara alatt fekvő Führerbunkert pedig betemették. A terület a hidegháború alatt Kelet-Berlinhez tartozott (nagyon közel feküdt a Berlini falhoz) és panelházaknak adott helyet. Később, 2006 -ban tájékoztató táblát helyeztek el a bunker helye közelében. Napjainkban többször is felvetődött a bunker újbóli feltárása, de föld, eső és talajvíz tölti meg helyiségeit, így óriási munka lenne helyreállítása, bár erre nincs meg egyelőre a politikai akarat. A bunker számtalan érdekességéhez előbb a történelmi közeget célszerű felfrissíteni.

fuhrerbunker_2fenykep.JPG

Adolf Hitler 1933-ban lett Németország kancellárja, de már a következő évben, 1934-ben szükségét érezte annak, hogy a berlini Birodalmi Kancelláriát a korábbi, szerény kivitelű, Wilhelmstraße-n elhelyezkedő épületéből egy sokkal nagyobb és méltóbb épületbe költöztesse: Berlin központi övezetébe. A kiszemelt új hely a Voßstraße  és a Wilhelmstraße által határolt terület lett, ahová 1934-ben Albert Speernek (az ott korábban lévő ingatlanok felvásárlását követően) egy 421 méteres utcai homlokzattal rendelkező, hatalmas irodaépületet kellett terveznie. Az új Birodalmi Kancelláriát (Neue Reichskanzlei) ezt követően már rekordgyorsasággal építették meg 1938/39-ben. [A lenti képen éppen elkészülten és átadása után látható.] kancellaria_1939.jpg

A Birodalmi Kancellária 1939-ben (forrás: Bundesarchiv, Bild 146-2005-0073)

A terveknek kezdetektől részét képezte egy megfelelő légvédelmi óvóhely kialakítása, de Hitler igényeinek megfelelő, igazi bunker (melynek megtervezésébe maga a Führer is aktívan részt vett) csak 1943 és 1945 közt készült a Kancellária udvara alatt. A Führer csak 1945 január 16 -án költözött le ebbe a bunkerbe, mert ekkortól váltak folyamatossá a Berlint érintő súlyos szövetséges bombatámadások, melyeket a szinte teljesen kiiktatott és megsemmisített Luftwaffe már egyáltalán nem volt képes elhárítani. Kezdetben csupán segédtisztjei, pártminisztere (Martin Bormann), személyzete (pl szakácsnője, testőre ... stb), titkárnője és élettársa (az utolsó napokban már felesége) követték a bunkerbe, később pedig áprilisban Joseph Goebbels propaganda minisztere is a bunker lakója lett (természetesen a védelmet biztosító őrszemélyzettel együtt). 

fuhrerbunker_map.JPG

1.Führerbau, 2. Eingang zur Reichskanzlei, 3. Eingang zur Präsidialkanzlei 4. Wohnbauten der Begleitmannschaften, 5. Hebebühne mit LKW-Einfahrt in die Kelleranlagen, 6. Gartenportal vor Hitlers Arbeitszimmer, 7. Bauzufahrt in den Park der Reichskanzlei, 8. Zufahrt – Tiefgarage und Führerbunker, 9. Einfahrt – Tiefgarage und Feuerwehr, 10. Zufahrt Führerbunker, 11. Wohnhaus für Angestellte der Reichskanzlei, 12. Orangerie, 13. Ehrenhof, 14. Großer Speisesaal mit Wintergarten, 15. Alte Reichskanzlei 16. Speisesaal, 17. Propagandaministerium, 18. Erweiterungsbau zur Reichskanzlei von 1930, 19. U-Bahn-Eingang Wilhelmplatz, 20. Kaufhaus Wertheim, 21. Leipziger Platz, 22. Ministergärten, 23. Tiergarten,  24. Hermann-Göring-Straße, 25. Voßstraße, 26. Wilhelmstraße

Hitler 1945 januárjától egyre ritkábban jött fel földalatti rejtekhelyéről és ezen ritka alkalmakkor is szinte csak a Kancellária épületéig ment. Rendszerint a bunker helyiségeiben tartózkodott, ide hívta megbeszélésekre tisztjeit és voltaképp innen irányította egyre szűkülő birodalmát is. Ami magát a bunkert illeti: 4 méter vastag beton és egy méter földtakaró borította, így tökéletesen megvédte még közvetlen bombatalálat esetén is a benne tartózkodókat. A bunker saját áramellátással, levegőztető rendszerrel és lég-, illetve víztisztító berendezéssel rendelkezett, viszont komoly gondot okozott a talajvíz távol tartása, így a szivattyúk állandóan üzemeltek (ami folyamatosan bizonyos zajszintet okozott a bunker lakói számára). Negyven kisebb-nagyobb helyiség alkotta a bunkerrendszer belső világát: így szobák, étkezők, tárgyalók, szociális helyiségek (WC, fürdők, konyhák) mellett műszaki berendezések, folyosók, fegyvertárak, élelmiszer-raktárak, irodák is helyet kaptak az épületkomplexumban. A szobák túlnyomó része alig 12 m2-es méretűre volt szabva, így inkább a szűk terek jellemezték az egész bunkert. A lenti képen a Führerbunker helyiségei láthatóak.

bunker_alaprajz.jpg

Ami a háború menetét illet: a szovjet csapatok 1945 februárjában, az angol-amerikai erők pedig 1945 márciusában léptek német földre. Innentől felgyorsult a németek veresége: sorra estek el városaik, majd 1945 április 16-án a Vörös Hadsereg elérte Berlin külvárosát. Két nappal később a hajdanán hatalmas és erős Német Birodalom egy középen elvékonyodó északon és délen kiszélesedő sávvá változott csupán.

vilaghaboru_1945.jpg

A szovjetek bekerítették Berlint, melynek ostroma 16 napig tartott (1945 április 16-május 2.) A várost védő német csapatokat Helmuth Weidling tábornok vezette, míg a Kormányzati negyedet és a Führerbunkert is felölelő Birodalmi Kancelláriát Wilhelm Mohnke SS-Brigadeführer (dandártábornok) csapatai őrizték. A bunkert is nagyon erős őrség védte, oda mindenki csak fegyvertelenül léphetett.

A lenti képen Hitler dolgozószobája látható, melynek íróasztala felett a Führer egyik példaképének Nagy Frigyes porosz uralkodónak a festménye látható. Hitler gyakran nézegette, elmerengve. (A kép dokumentumfilmes modellezés.)

hitler_dolgozoszoba.JPG

Hitler 1945 áprilisában már csak árnyéka lett önmagának: gyakran magában motyogott, állandósult kézremegése és gyakran nem létező csapatokról fantáziált. Ugyanakkor szigorú rend szerint élte mindennapjait: rendszeresen tartott értekezleteket a térképszobában, beszámoltatta tábornokait, odafigyelt étkezésére (szigorúan vegetáriánus ételeit mindig elő-kóstolták, a mérgezéses merényletek kivédésére) és törődött német-juhász kutyájával Blondival is.

hitler_eva.jpg

Hitler és Eva Braun 

Az idő előrehaladtával Hitler hangulata egyre ingadozóbb lett: az utolsó napokban csak elvétve mutatkozott bizakodónak, néha csendes volt, gyakran meg dührohamok törtek rá. Ugyanakkor április hónap végére a Führer számára egyértelművé vált, hogy Berlin és Németország eleste elkerülhetetlen és csak az öngyilkosság maradt számára. (Szinte betegesen rettegett attól, hogy élve fogják el és megszégyenítik.) Egyik legutolsó tetteként 1945 április 29-én még feleségül vette (természetesen a bunkerben) az 1932-óta szeretőként mellette élő, 33 éves Eva Braunt.

alaprajz_hitlerbunker.jpg

A Führerbunkerben zajló utolsó napok eseményeit részben Rochus Misch híradós visszaemlékezéseiből, részben pedig a személyzet és az őrség vallomásaiból, illetve Hitler titkárnőjének, Traudl Junge (Gertraud Humps) beszámolóiból ismerjük. Hitler utolsó napján még jelentést kapott a fronthelyzetről, melyben Weidling majd Mohnke arról tájékoztatták, hogy a kormányzati negyed akár 24 órán belül is eleshet. A Führer ezt követően döntötte el, hogy öngyilkosságára még aznap, 1945 április 30-án kerül majd sor. (Közben délután 14:30-kor a Reichstag második emeletére kitűzték a vörös zászlót. Ekkorra Berlin utolsó védői már négy, egymástól elvágott katlanba szorultak.)fbunker-belul.JPG

Hitler és Eva Braun saját lakrészükben lettek öngyilkosok április 30-án, délután 15 óra 30 perckor. Hitler egyszerre harapott ciánkapszulára és húzta meg a halántékához tartott pisztoly ravaszát, hogy biztos legyen halála. (Fegyvere: Walther PPK 7,65 mm.) Holtestét és Eva Braun tetemét a Führer adjutánsa, Otto Günsche vitte fel a kancellária udvarára, hogy ott a megjelent őrség tisztelgése mellett égessék el. 

fuhrerbunker_5.JPG

A Führerbunker kijárata a Kancellária kertje felől

A Führerbunker lakói Hitler halála után vagy elmenekültek, vagy ott helyben öngyilkosok lettek (mint Hans Kresbs és Wilhelm Burgdorf tábornokok). A bunkerbe a Führer halála után 41 órával, 1945 május 2-án lépett be az első orosz katona, reggel 9 órakor. Az elmenekülők Mohnke dandártábornok vezetésével földalatti járatokon távoztak a bunker közeléből, majd észak felé haladva hosszú útra indultak a külvárosban lévő Schultheiss-Patzenhofer sörgyárig. Május 2-án itt értesültek arról, hogy Weidling tábornok kapitulált Berlin nevében. Ekkor néhányan öngyilkosok lettek, a többség pedig Mohnkevel együtt megadta magát a sörgyárat körülzáró szovjeteknek.

Május elsején és másodikán Berlin belvárosában már csak szigetszerűen maradt szervezett német ellenállás például a Reichstag környékén (és épületében), illetve még néhány fontos épületben. Az utolsó komolyabb harcok a parlamentnél folytak május elsején. A lenti térkép a végső ellenállás helyeit mutatja Berlin központjában április 30 és május 2 közötti napokban:

vegso_harc_berlin1945.jpg

A szovjet katonák a Führerbunkerbe lépve azonnal átkutatták és felforgatták a helyiségeket, majd 1947-ben a bevezetőben említett módon betemették (és berobbantották), hogy a későbbi években, évtizedekben ne váljon a náci mozgalmak zarándokhelyévé (legalábbis ez volt az indoklás). Napjainkra már csak egy információs tábla jelzi az egykori bunker helyét:

fbunker_8.JPG

A Führerbunkerről alaprajzok és nagyon kevés egykori fényképanyag maradt fenn, szegényes forráshalmazt alkotva. Újbóli feltárása, helyreállítása és múzeumként való használata egyelőre csak nagyon kevesek által óhajtott cél annak ellenére, hogy a történészek többsége szerint javíthatná a második világháborúval való szembenézés megvalósítását és a múlt részletesebb ismeretét.

Harmat Árpád

logo_tortenelmi.JPG

2019.11.28.20:26

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr6915328744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arkadiai 2019.11.29. 06:45:42

Az utolsó napokban kifejezetten nyomasztó volt a bunker hangulata a túlélők beszlámolói szerint. Hitler ekkor már alig jött fel, sőt alvó és dolgozó szobáit sem igen hagyta el. Igazából csak Eva Braun és Goebbels tartott ki mellette a végsőkig.

Secretus Rector 2019.11.29. 15:41:52

Hitler 4 hónapot töltött a Führerbunkerben 1945 januárjának közepétől egészen öngyilkosságáig, 1945 április 30-ig. Közben elvesztette a háborút és mentálisan illetve egészségileg is tönkrement. Parkinson kórja súlyosbodott (ezért remegett a keze) és a szellemi leépülés jeleit mutatta. Közben egyre görnyedtebben járkált és sokkal többnek nézett ki valós koránál (56-nál). Cserben hagyta Göring, Göbbels, sőt Speer is, aki több parancsát is megtagadta.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.11.29. 16:26:57

@Secretus Rector: Göbbels miért? Az egész családjával együtt követte Hitlert a halálba..

Secretus Rector 2019.11.29. 16:30:30

@Veszéjben a lyogállamiság !: Himmlert akartam írni. Göring, Himmler, Speer.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.11.29. 17:21:19

@Secretus Rector: Speer volt a legokosabb. Leülte a 20 évét, majd az elrejtett rablott műkincsekből élt , mint Marci a hevesen..

Argus_ 2019.11.29. 17:21:22

Érdekes, hogy a Führer hatalma az utolsó percekig megkérdőjelezhetetlen maradt. Még az utolsó napokban is vakon engedelmeskedtek neki, senkinek sem jutott eszébe átvenni tőle az irányítást. (Pedig egyszerű lett volna.) Göring és Himmler csak távolról üzentek neki egy hatalomátvételről és mindketten arra hivatkoztak: elszigetelődhet a körbezárt Berlinben és ezért helyettesítenék. Hitler mindkettőt azonnal megfosztotta befolyásától. Bár ez pár nappal a végső összeomlás előtt már nem sokat számított.

Goering május 9-én adta meg magát Ausztriában az amerikaiaknak, Himmlert pedig 1945 május 23-án fogták el őrmesteri ruhában (mint Heinrich Hitzinger tábori csendőr altisztet).

Harmat Árpád 2019.11.29. 17:36:54

@Argus_: Heinrich Himmlert 1945 május 21-én fogták el. /Robin Cross: A sas bukása. A harmadik Birodalom utolsó napjai. Alexandra Kiadó, Budapest, 1995./

Szóra kész Szókratész 2019.11.29. 21:35:26

@Argus_: Nagy kérdés,hogyha Heydrich nem hal meg `42-ben,nem próbálta e volna megpuccsolni Hitlert látva a háborús helyzet romlását..

bollokcs 2019.11.29. 21:36:45

A Bukás című film elég jól visszaadja a cikkben leírtakat, érdemes megnézi annak, aki még nem látta.

Lobo Marunga 2019.11.29. 21:37:00

Bőven van hely, lehetőség, alkalom, mementó... stb. ahhoz, hogy emlékezzünk a háborúra, annak borzalmaira...stb. Vannak megmaradt építmények, dokumentumok, emlékművek, és lehet is ilyeneket építeni, ám van, ami elpusztult. Ahogy sok-sok érték is elpusztult. Egyetlen fillért/centet is költeni arra, hogy valamit, ami Hitleré volt, és a háborúban vagy azt követően megsemmisült, újjáépítsünk, a legfölöslegesebb, legértelmetlenebb dolog a világon. Építsünk helyette újjá valamit, amit elpusztított!

VarBan 2019.11.29. 21:37:33

@Arcadian.: és persze Bormann meg még néhányan (titkárnők, adjutánsok stb.)

Hun91 2019.11.30. 08:40:03

@Lobo Marunga: szamomra a
legizgalmasabb Berchtesgaden. Ott meg csomo felfedezetlen dolog van a hegyben amiket lezartak, alagutak bunkerek, menekuloutak. Szakertoket se engednek le meg titkositas utan se

Hun91 2019.11.30. 08:40:25

Mi van itt cenzura? Nem kuldi el a kommentjeim csak annyit irtam h jartam parszor Berchtesgad*enben de ez ugy latszik csak annak szol akinek tetszik..nem szimpatizaltam semmivel (leirva nem) de nagyon erdekes kepekkel tudnek szolgalni.

Equalizer. 2019.11.30. 09:04:13

A legfőbb német vezetők előtt az utolsó napokban 3 út kínálkozott: elmenekülni álnéven (pl Adolf Eichmannak ez sikerült is, Himmlernek már nem), vagy megadni magát (pl Göring), esetleg végig lojális maradni a Führerhez (pl Bormann, Göbbels).

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.11.30. 12:42:38

@soarvány: Viszont nem kapott kenderkötelet, és még volt tíz jó éve, miután kiszabadult. Azzal kezdte, hogy elcsábította a a helyes kis angol riporternőt, aki interjút készített vele...:)

flydomi 2019.11.30. 21:06:38

@Szóra kész Szókratész:

Heydrich? Semmivel sem volt jobb, mint Hitler vagy a tobbi elmebeteg.

Exegol 2019.12.27. 20:21:20

@Szóra kész Szókratész: Heydrich alkatilag nem volt puccsista vagy lázadó. Tudta hogyan vigyázzon magára, számos SS vezetőről, köztük saját főnökéről is volt aktája, de nem volt benne akkora hataloméhség, hogy egyszemélyi hatalmat próbáljon szerezni magának.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.12.27. 20:21:27

@flydomi: Ugyanolyan gonosz volt, de racionálisabb gondolkodású.

Steve Rogers 2020.02.13. 15:40:46

Az a furcsa számomra, hogy 1945 április 30-án, mikor Hitler főbe lőtte magát, temérdek lehetősége lett volna a menekülésre: elmehetett volna például délre, Berchtesgadenbe, majd onnan valamilyen Dél-európai kikötőbe, végül tengeren Dél-Amerikába. Egyébként is alkalmas lett volna a végső védvonalat Berchtesgaden környékén meghúzni, hónapokig elhúzhatták volna a fegyverszünetet.