A címben nem véletlenül szerepel az "és" nem pedig a "vagy" szócska a Halloween és a Mindenszentek között; hiszen nem zárja ki egyik a másikat. Bár nagy divat az egyiket modern amerikai hóbortként a másikat pedig őskeresztény hagyományként beállítani, valójában a Halloween az ősibb ünnep (talán sokakat meglepő módon). A Halloween -t a már a Krisztus előtti első évszázadban megünnepelték a kelták, mégpedig a Római hódítás előtti időkben a Brit szigeteken (a mai Angliában és Írországban).

A druida papok tanításai szerint az év egy bizonyos napján - mégpedig a tél kezdetén, vagyis Samhain havának (november) első napja előtt - a holtak szellemei meglátogatják az élők világát, amit ősi rítusokkal kell megünnepelni. Ezt az ünnepet tehát már a kereszténység és Jézus megjelenése előtt is megülték. Samhain szokása vagyis a holtak szellemének várása kifejezetten a Brit szigetek keltáinál vált általánossá.

Később jött a római hódítás, mégpedig Claudius császár parancsára Krisztus után 43-ban, Aulus Plautius vezetésével. Ezzel Britannia betagozódott a Római Birodalomba. A provincia idővel Róma többi tartományához hasonlóan felvette a kereszténységet és 313-ra (Milánói Edictum idejére) már a keresztény szokások uralkodtak a szigeteket. Ekkor az ősi, kelta szokásokat - hagyományokat sorra beillesztették a keresztény kultúrkörbe, így Samhain ünnepe is sajátosan keresztény ünneppé változott mégpedig mint "mindenszentek előestéje", azaz mint "All Hallows Eve" (összeolvasva: All Halloween, majd csak egyszerűen Halloween).

Halloween napja később külön szokásokkal bővült, mint például az 1660-as években a "töklámpás" készítés hagyományával, mely a későbbi évszázadokban meghódított az egész angolszász világot. Eljutott az Egyesült Államokba is, ahol azóta is elterjedt hagyomány. A szokás hátterében egy régi ír legenda áll, mely egy részeges kovács, bizonyos Jack O'Lantern ravaszságáról szól, aki egyszer nagyon csúnyán átverte és megleckéztette az ördögöt. Amikor a kovács később  meghalt, az ördög emlékezett a ravasz mesterember ügyességére és nem akarta magával vinni a pokolba a kovács lelkét (nehogy ott is átverje). Inkább egy örökké égő fadarabot adott neki, egy kivájt répába téve, hogy lelke örökké a két világ közt bolyongjon. A monda később módosult picit és megünneplésekor már a répa helyett a sokkal könnyebben faragható tökbe tették a lámpást (vagy gyertyát). Napjainkban is már inkább tököket faragnak azok, akik megülik az ősi kelta ünnepet, Samhain vagy Halloween napját.

Ami az ősi, Brit-szigeteki kultúrát illeti: története visszanyúlik egészen a Krisztus előtti 4. évezredig; a történészek ugyanis körülbelül a Krisztus előtti 3100 és 1900 közti időkre teszik a Londontól 138 km-re fekvő Stonehenge keletkezését. A helyen valószínűleg ősi szertartásokat végezte és később a druida papok szent helye volt [lásd lenti képet].

Ami Mindenszentek ünnepét illeti: annak története kicsit újabb keletű: a IV. századtól ismert, amikor még a Pünkösd utáni első vasárnap tartották. Később időpontja áthelyeződött november elsejére. A Mindenszentek hivatalos egyházi ünneppé való nyilvánítására először 741-ben, III. Gergely pápa idején történt kísérlet, de csak 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével illesztették a keresztény ünnepek sorába, Festum Omnium Sanctorum néven.

A halottak napját latinul: Commemoratio Omnium Defunctorum 998-óta ünneplik, ám a mai napig tartóan gyakran keverik össze a Mindenszentek szokásával. A különbség: Mindenszentekkor az üdvözült lelkekért, halottak napján pedig az elhunyt, de még nem üdvözült (tisztító tűzben lévő) lelkekért imádkozunk (értük gyújtunk gyertyát, ülünk misét és tesszük rendbe a sírokat). 

Az ősi kelta Halloween, a keresztény Mindenszentek és a szintén keresztény Halottak napja mind más - más eredetű ünnepek, melyek sorban egymás után megülhetőek: október 31-én a Halloween, november 1-én a Mindenszentek, november 2-án pedig a halottak napja. /További érdekességek: Jegyzettár blog/

Harmat Árpád

2019.10.30.15:09