Történelmi érdekességek blogja

Történelmi blog

A II. világháborút lezáró fegyverszünetek [37.]

2020. szeptember 12. - Történelmi blog

Nem mindig egyértelmű a hazai közgondolkodásban, de a második világháború hivatalosan 1945 szeptember másodikán ért véget (épp 75 éve), amikor Japán nevében Sigemicu Mamoru külügyminiszter aláírta a fegyverszünetet a Tókiói-öbölben horgonyzó amerikai Missouri csatahajó fedélzetén. Ugyanakkor Európában már május 7-én egyezmény született a harcok befejezéséről. Ám ezt a bizonyos egyezmény komoly viták övezték, mert Sztálin kifogásolta, hogy azt Franciaországban és a nyugati fronton írták alá. Így követelt egy második, szerinte hivatalosnak tekinthető fegyverszünetet is Berlinben. De nézzük, hogyan is történt mindez?

fegyverszunet1.jpg

kép forrása: Wikipedia

Adolf Hitler, a második világháború utolsó napjaiban, 1945 április 30 -án lett öngyilkos berlini bunkerében. Halálával lehetővé vált a szövetségesekkel való német fegyverszüneti tárgyalások megkezdése. Korábban ezt kizárta a Führer elvakultsága. Azok a német vezetők ugyanis, akik próbálkozni merészeltek valamiféle kapcsolatfelvétellel a nyugati hatalmak irányába - például 1945 áprilisában Göring és Himmler – kegyvesztettekké váltak. Hitler mindkét közvetlen bizalmasát megfosztotta minden  tisztségétől, amint fülébe jutott hűtlenségük. Göring május 9-én, Himmler május 23-án került a szövetségesek fogságába. A Führer halála után Göbbels lett az új kancellár, ám május elsején ő is öngyilkosságot követett el. Martin Bormann, Hitler közvetlen bizalmasa és kancellária minisztere ekkor úgy döntött: elküldi Hitler hátrahagyott levelét Flensburgba Karl Dönitz tengernagynak.

fegyverszunet_donitz_speer_jodl.jpg

A III. Birodalom végnapjainak figurái: Speer, Dönitz, Jodl (kép forrása: DPA, thelocal.de)

A levélben a Führer Németország köztársasági elnökévé nevezte ki az akkoriban 54 éves, legendásan népszerű tisztet. Dönitzet meglepte a kinevezés, hiszen Himmler ekkor még aktív szolgálatban állt és senki nem tudott kegyvesztettségéről. Végül elfogadta a megbízást és kormányt alakított. Ebben a kormányban felbukkantak régi Hitler-bizalmasok is, pl: Albert Speer és Alfred Rosenberg, de Dönitz érezhetően arra törekedett, hogy az SS és a nácik mellőzésével alakítsa ki az ország új vezetését.

Dönitz legfőbb feladata az 1945 május elsejei hatalomra kerülését követő 8 napban a fegyverszünet tető alá hozása lett. A harcok még szerte Európában tomboltak, ugyanakkor egyes régiókban közel állt a vég. Május 2-án letette a fegyvert az olaszországi német hadseregcsoport, és ezen a napon Berlin is kapitulált. A Konsztantyin Rokosszovszkij marsall vezette 2. Belorusz Front gőzerővel tört Dánia irányába, hogy megelőzve az angolokat birtokba vegye a félszigetet. A szövetségesek számára nyilvánvalóvá vált: sietni kell a fegyverszünettel, mert Sztálin az 1945 februári jaltai egyezményeket megszegve, Nyugat-Európa felé próbálja majd bővíteni befolyási övezeteit.

Az első komolyabb német – angol tárgyalások 1945 május 4-én zajlottak von Freideburg tengernagy és Montgomery tábornagy törzse között Lübeckben. Ennek eredményeképp a német hadsereg Észak-németországi, hollandiai és dániai alakulatai letették a fegyvert. Sztálin örjöngött hiszen ezzel Szczecinnél állomásozó egységei elestek annak lehetőségétől, hogy bevonuljanak Dániába.

fegyverszunet_reims.jpg

A Reims városában aláírt fegyverszünet 1945 május 7 (kép forrása: history.navi.mil)

Következett május 7., a szövetségesek végső fegyverszünetet javasoltak a Dönitz vezette kormányzatnak, mely azt elfogadta. 1945 május 7 –én hajnali 2 óra 41 perckor a franciaországi Reimsben egy iskolaépületben - mely már hónapok óta volt a szövetségesek főhadiszállása és Eisenhower irányító-központja, három magas rangú német tábornok jelent meg, mégpedig Alfred Jodl vezérezredes, Hans Friedeburg admirális és Wilhelm Oxenius vezérőrnagy. A német küldöttséget hat szövetséges tábornokból álló bizottság fogadta: Walter Bedell Smith tábornok (Eisenhower vezérkari főnöke) és Carl Spaatz az USA légierejének parancsnoka vezetésével. (A további négy amerikai, angol illetve szovjet tábornok neve a következő: Morgan, angol altábornagy, Francois Sevez francia tábornok, Ivan Csermurev és Ivan Szuszlaparov szovjet tábornokok.) Eisenhower és helyettese Arthur Tedder angol légimarsall szándékosan távol maradtak az aktustól, hogy ezzel is növeljék a németek megaláztatását. Jodl a hajnali időpontban négy példányban írta alá a fegyverszüneti okmányt, mely aznap este 11 kor lépett érvénybe.

Bár az eseményen két szovjet tábornok is jelen volt, és az okmány szövegében is szerepelt a Szovjet Főparancsnokság, mely előtt szintén vállalják a németek a fegyverletételt, Sztálin mégis ragaszkodott ahhoz, hogy másnap este, Berlinben, külön a szovjetek előtt is legyen egy ünnepélyes fegyverletételi okmány-aláírás. Így végül másnap, május 8 -án, éjfél után a berlini karlshorsti katonai műszaki tiszti-iskola épületében is aláírták a fegyverszünetet, mégpedig Georgij Konsztantyinovics Zsukov tábornok előtt! A most is háromfős német küldöttséget, mely a három fegyvernem vezetőiből állt (szárazföldi erők, haditengerészet, légierő) ezúttal Wilhelm Keitel tábornagy vezette. Másik két tagja: Friedeburg tengernagy és Stumpff repülő vezérezredes voltak.

fegyverszunet_berlin.jpg

A berlini fegyverszünet (1945 május 8.) A jobboldali képen: Keitel látható

A berlini aláíráson már megjelent Eisenhower helyettese is (Arthur Tedder) illetve Carl Spaatz tábornok és J. de Lattre de Tassigny francia hadseregparancsnok. Érdekesség, hogy bár a két fegyverszünet teljesen hivatalosan történt, a németek egyes egységei még napokig tovább harcoltak például a Balkánon (Jugoszláviában) és Csehországban. Ferdinand Schörner egészen május 13-ig harcolt egységei élén.

Franciaországban május 8-án nemzeti ünnepként és munkaszüneti nappal ünneplik a II. világháború végét, az angolszász országokban, bár nem tartanak munkaszüneti napot, de szintén ezen a napon ünneplik a II. világháború befejezését. Ázsiában a háború azonban májusban, júniusban sőt egész nyáron is tovább folyt. A fegyverszünet aláírására csak 1945 szeptember 2-án került sor, mégpedig a tókioi öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén. A világháború ezzel mindenhol véget ért, 70 millió halálos áldozatot hagyva hátra.

A háború utolsó napjainak "főszereplői" mind sajátos sorsot kaptak. Göringet halálra ítélte a nürnbergi nemzetközi bíróság, ám kivégzése előtt öngyilkos lett cellájában (1946 október 15-én). Himmler, az SS teljhatalmú ura hamis papírokkal menekülni próbált (egyszerű őrmesternek adva ki magát), de  Hamburg közelében egy igazoltatáskor gyanúsnak tartották az angol katonák és őrizetbe vették. Kihallgatása közben vett szájába ciánkapszulát és lett öngyilkos (1945 május 23-án). Dönitz 10 éves börtönbüntetést kapott a nürnbergi perben, melyet le is töltött, majd egy Hamburg közeli kis faluban élte le hátralévő életét. Megírta önéletrajzát és csak 1980-ban, 89 évesen halt meg szívroham következtében. Keitel nem volt annyira szerencsés, hogy magas kort éljen meg: a nürnbergi bíróság halálra ítélte és kivégeztette 1946 október 16-án (64 évesen). Alfred Jodlt ugyanez a sors érte, őt is felakasztották a per végén. 

Ha érdekesnek találtad, itt is várunk: Történelemrajongók klubja logo_tortenelmi_ujabb.jpg

2020.09.12.12:40

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr816198728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scriptor. 2020.09.12. 14:25:14

Az európai háború utolsó napjaiban fejetlenség uralkodott a német legfelső vezetésben. Hitler után Göbbels is öngyilkos lett, majd jött Dönitz kormánya, mely 24 napig volt csupán hatalmon, amiből viszont csak 7-8 nap volt valódi hatalom április 30 és május 7 között.

Közben nem volt aki aláírja a két fegyverletételi okmányt, alig találtak megfelelő rangú német vezetőt. Végül Jodl lett a reimsi, Keitel pedig a berlini aláírás rangidős német tábornoka. De sem Himmler, sem Göring, sem Göbbels, vagy egyéb miniszteri rangú németet nem tudtak odaküldeni sehonnan.

Történelemtanár_ 2020.09.12. 16:17:30

@ascriptor: Katonai oldalról a legmagasabb rendfokozatú német tiszt, Wilhelm Keitel (generalfeldmarsal) írta alá a berlini fegyverszüneti egyezményt.

Fikalnyik Eugén 2020.09.12. 18:29:17

@Aëtius_:
"Katonai oldalról a legmagasabb rendfokozatú német tiszt, Wilhelm Keitel (generalfeldmarsal) írta alá a berlini fegyverszüneti egyezményt. "

És milyen jól járt, nyilván ezért kapta a britektől a kötelet Nürnbergben, mert legitimizálta a ruszkikat, nála nagyobb szarjankók meg megúszták kevesebbel. Bár ha belegondolok, hogy Arafatnak egy kvázi hasonló aláírás béke Nobel díjat hozott, megint csak kiderül, hogy a történelem milyen igazságtalan.

soarvány 2020.09.12. 18:29:20

Van arra valami forrás, hogy Sztálin "örjöngött"?
Csak mert utána a szovjetek átadták nyugat berlint a szövetségeseknek, ők meg kaptak területet délen, ebből úgy tűnik, mint ha előre leosztották volna a pozíciókat.

Történelemtanár_ 2020.09.12. 18:34:50

@Fikalnyik Eugén: Keitel nem úszhatta meg magas beosztása miatt. Ő éppen rendfokozatának áldozata, mint Rudolf Hess, aki 1941 májusáig Hitler hivatalos helyettese volt. Bár semmit nem követett el (hisz eleve a háborút a britek börtöneiben töltötte), nem kegyelmezhettek neki, lévén, hogy Adolf Hitler helyettese volt. Wilhelm Keitel hasonló történet: a Wehrmacht legmagasabb szintű vezetőjeként egyszerűen nem kerülhette el a kötelet. Valójában: lakeitel -nek gúnyolták, mert egy az egyben Hitler utasításait hajotta végre szolgalelkűen.

Leooo 2020.09.12. 19:48:51

@soarvány: A helyzet az, hogy előre megegyeztek, hogy Berlint a megszálló erők felosztják zónákra, valamint Németország területét is ugyanúgy a szovjet, francia, angol és amerikai megszállási övezetre. Az első időszakokban a négyhatalmi megállapodás jól működött, mindegyik megszálló erő szuverén módon kezelte a 'saját' zónáját és négyhatalmi bizottságok döntötték el a felmerült, közös döntést igénylő dolgokat. Kicsit később alakult az úgy, hogy az angolok, franciák és az amerikaiak igyekeztek az általuk birtokolt, megszállt és katonai közigazgatás alatt álló zónáikat közösen kezdték irányítani. Ebből lett az NSzK később. Továbbiak:
hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_sz%C3%B6vets%C3%A9ges_megsz%C3%A1ll%C3%A1sa

hessrudi 2020.09.12. 19:48:54

@soarvány: szerintem már Jaltában nagyjából felosztották Európát a nagyhatalmak...

chrisred 2020.09.13. 07:44:27

@Fikalnyik Eugén: Keitel kivégzését pont az oroszok szorgalmazták, mert ő adta ki a komisszár parancsot.

Galerida 2020.09.13. 07:44:39

@hessrudi: Nagy valószínűséggel már Teheránban tettek Sztálinnak egy, a Hitler-Sztálin paktumnál kedvezőbb ajánlatot, hogy ő is csatlakozzon a demokratikus erőkhöz....
Katyin pont megfelelő ajánlólevél volt....

butyko 2020.09.13. 07:44:46

Nem értem,hogy a német katonatisztek miért kötelet kaptak és nem golyót? Mint katonáknak golyó járt volna...

Fritz Gerlich 2020.09.13. 07:47:10

@butyko: Katonákként igen. De háborús bűnösökként nem.

chrisred 2020.09.13. 11:04:53

@Galerida: A tény talán elkerülte a figyelmedet, hogy Teherán előtt Hitler megtámadta Sztálint és tízmilliónyit irtott ki az országa lakosságából.

Cserny mster 2020.09.13. 13:31:15

Japán kapitulációját mindenhol feltétel nélküli megadásként említik. Pedig volt egy feltétele a sziget országnak: a császár személye sérthetetlen.

Galerida 2020.09.13. 15:57:40

@chrisred: Az tényleg piszokság volt, ahogy Hitler megtámadta a békeharcra berendezkedett Szovjetuniót, hogy annak feltűnően jómódú, fejlett demokráciában élő népét sanyargassa!

Scriptor. 2020.09.13. 15:59:58

@Galerida: Egész pontosan: kiirtani mentek oda! 20 millióig el is jutottak! Jól haladtak a "drága jó emberbarát" látogatásukkal a németek! :)))))

Négyes_ 2020.12.26. 12:23:29

A berlini fegyverszünet kifejezetten Sztálin ragaszkodása miatt született meg.

chrisred 2020.12.26. 12:23:43

@Galerida: Úgy érted, egy diktatúrában élő népet bárki nyugodtan elpusztíthat, mert túl sokat úgysem veszthetnek, csak az életüket?
süti beállítások módosítása