Az aradi vértanúk emléknapja (október 6.) és 1956-hoz kapcsolódó nemzeti ünnepünk megtartása (október 23) között érdemes felidézni történelmünk egyik külön fejezetének, a kiegyezésnek (és az azt követő fél évszázadnak) a jelentőségét, mégpedig históriánk kiemelkedő alakjának, Kossuth Lajosnak a tolmácsolásában.

1908 október elsején, vagyis épp 111 éve került a piacra a detroiti  Ford Motor Company Galamb József által tervezett és fejlesztett Ford-T modellje, a "Bádog Böske", eredeti nevén: Tin Lizzie. A konstruktőri munkálatok 1907-ben kezdődtek, mégpedig Galamb József személyes vezetésével. A makói születésű, kiváló magyar mérnök három fontos és forradalminak tekinthető újítást is beépített a megszülető új autótípusba: a korábbi (gyakran meghibásodó) tolókerekes sebességváltó helyett sokkal megbízhatóbb (és olcsóbban gyártható) bolygómű rendszerű sebváltót, levehető hengerfejjel rendelkező motort és több lemezes tengelykapcsolót. Mindezekhez társult szintén jelentős újításként, hogy a világon először a Ford Company gyárában alkalmazták a "mozgó összeszerelő szalagos sorozatgyártást" mégpedig szintén Galamb Józsefnek köszönhetően.

A második világháború kirobbanását a Hitler vezette náci Németország első olyan agressziójához szokták kötni, mely már egyértelműen háborús cselekménynek minősült: azaz Lengyelország megtámadásához. Arról azonban már kevés szó esik, hogy 17 nappal később, 1939 szeptember 17-én (vagyis épp 80 éve) a sztálini Szovjetunió is megtámadta a lengyeleket, hogy a korábbi titkos, német - szovjet megállapodás értelmében felosszák egymás közt a lengyel államot.

Szinte mindenki látta már a Rettenthetetlen (Braveheart) című, öt Oscart bezsebelt, 1995-ös történelmi drámát Mel Gibson rendezésében és főszereplésével. A film világszerte óriási sikert aratott 24 évvel ezelőtt és idén már a folytatást is forgatják Robert the Bruce címen, Richard Gray rendezésében. Ezúttal a központi karakter az angolokat legyőző (Wallace halála után skót királynak megkoronázott) I. Róbert lesz, akit ugyanaz az Angus Macfadyen alakít majd, aki Gibson filmjében is kulcsfigura volt. Az új rész iránt feltámadt érdeklődés kapcsán talán érdemes kicsit elmélyednünk a brit és skót történelem XIV. századi időszakában, megvizsgálva, hogy milyen is volt ez a világ valójában és milyen történelmi alakok, hogyan alakították a főbb eseményeket.

Reinhard Heydrich Obergruppenführer neve elsősorban Himmler kegyetlen helyetteseként, másodsorban az ellene elkövetett merénylet hihetetlen története kapcsán maradt fenn az utókor emlékezetében. A merényletről 2017-ben Cédric Jimenez rendezett izgalmas akciófilmet (HHhH - Himmler agyát Heydrichnek hívják) melyből sok érdekesség megtudható az egykori főnáciról. Ha azonban magát az embert akarjuk megismerni, a filmnél mélyebbre kell ássunk. Ki volt valójában Himmler hóhéra?

Gróf Széchenyi István a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb, nagy alakja, aki 1825 és 1848 közti munkásságával, - közzétett írásaival, gondolataival, nagylelkű felajánlásaival és gazdasági programjával - meghatározó módon járult hozzá a XIX. század közepének nagy változásaihoz és Magyarország polgári átalakulásához. Tevékenysége nélkülözhetetlen része volt annak a folyamatnak, mely végre kivezette hazánkat a feudális viszonyok közül és amelyet a történettudomány "reformkorként" emleget. 

Nem könnyű a "legnagyobb" vagy "legtehetségesebb" vezetők kiválasztása mert ez a fajta kategorizálás, mindig rengeteg szubjektivitást rejt magában. Örök kérdés ugyanis, hogy mitől tesszük függővé a "cím" odaítélését? Egyes tábornokok például kiváló tervezők voltak, mások viszont zseniális végrehajtók és akadtak olyanok is, akik hadtestek, hadosztályok vezetése szintjén nyújtottak egészen kivételes harctéri teljesítményt.

A Német Birodalom lakói számára az 1918 -as esztendő rengeteg szenvedést hozott: a nyugati front az év nyarán még óriási harcokat tartogatott és csak az ősz sugallta a háború közelgő végét. Az elesett száma német részről elérte az 1,7 milliót, miközben odahaza hihetetlen nyomor, éhínség és munkanélküliség sújtotta a családokat. A lakosság hangulata 1918 november 9 -én II. Vilmos császár ellen fordult, akit az értelmetlen háború legfőbb felelősének tartottak. A gyors forradalom - mely még október utolsó napjaiban a kieli matrózfelkeléssel kezdődött - elűzte az 59 éves Hohenzollern-házi uralkodót, aki Hollandiába menekült. Eközben Németország köztársasággá alakult Weimarban.

A cím szubjektív természetesen, hiszen a magyarság és vezetőinek köre számtalan fontosnak tekinthető, (sőt korszakokat meghatározó) döntést hozott eddig, ezer éves Kárpát-medencei történelmünk során és nem mindenki ugyanazt az 5 döntést tekinti a legfontosabbnak. Mégis volt 5 olyan decisio, mely feltétlen kiemelést érdemel, hiszen a későbbi évtizedek vagy évszázadok szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyultak:   

Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja volt. Élete maga is hazánk krónikájának egy "szelete" melyből egy egész korszak ismerhető meg. Tevékeny alakítója volt ugyanis az 1830 és 1848 közti reformkornak és "főszereplője" az 1848/49 -es forradalomnak és szabadságharcnak. Ha végigtekintünk hosszú, 91 éven át tartó életén, akkor 5 érdekességet mindenképp érdemes megemlítenünk:

1. Kossuth Lajos harmadik generációs jogász volt. Már nagyapja, Kossuth Pál is jogászként dolgozott, hiszen a XVIII. század közepén a felvidéki Túróc vármegye táblabírája lett, fia pedig, Kossuth László (Kossuth Lajos édesapja), szintén a jogi pályát választva az Andrássy grófok uradalmi ügyészeként tevékenykedett. Ő "telepítette" át a családot Monokra, hiszen ott látta el jogi teendőit a grófi család szolgálatában. (Külön érdekesség, hogy Kossuth László ügyvéd-gyakornokként tanúja volt Martinovics és társai 1795 -ös nyilvános kivégzésének.)