Történelmi érdekességek blogja

Midway: fordulat a II. világháborúban a Csendes-óceánon [32.]

2020. április 25. - Harmat Árpád

Japán már 1933-ban a háború útjára lépett, amikor expanzív külpolitikába kezdve megszerezte magának Észak-Kínát, ahol egy Japánhoz hű bábállamot alapított (Mandzsukuo). Egyes történész-vélemények szerint már ekkor kezdetét vette a második világháború. Alig 4 évvel később, 1937-ben az egyik legősibb japán szamuráj-família, a Fudzsivara-család leszármazottja, Konoe Fumumaro herceg került Japán élére (mint miniszterelnök). Az új vezető a német nácizmussal és az olasz fasizmussal való szorosabb kapcsolatokra törekvő Tódzsó Hidekit választotta maga mellé hadügyminiszternek. A két vezető - Fumumaro és Hideki - együtt tűzték ki célul Japán világhódító birodalomépítését, így Kína, Indokína, végül az USA megtámadását. Amerika és Japán viszonya a szigetország elleni USA embargó bevezetése és Japán indokínai terjeszkedése után mérgesedett el.

midway_anyahajo.jpg 

Végül 1941 december hetedikén a japán flotta hadüzenet nélkül megtámadt a Hawaii -t és lebombázta Pearl Harbort, megölve 2403 amerikait és elsüllyesztve 4 amerikai csatahajót (USS Arizona, USS California, USS Nevada, USS West Virginia). A váratlan támadás hármas következménnyel járt: 1. Japán elbízta magát és ázsiai hódításokat követően (Hongkong, Fülöp-szigetek, Guam, Wake, Indonézia, Malajzia, Burma) épp fél esztendővel a Pearl Harbort ért bombázás után egy újabb, megrendítő erejű támadásra készült az USA ellen. 2. Az Egyesült Államok taktikát váltott és a korall-tengeri csatát követően (1942 május 4-8.) - mely döntetlenre végződött, de amely megállította a Japán terjeszkedést Ausztrália felé - a japán rádióforgalmazás (kódrendszer) megfejtésére koncentrálva próbálta kiszámítani a japánok  elkövetkező lépéseit. 3. Tudatosult a harcoló felekben, hogy a repülőgép-hordozók kiemelt jelentőséggel bírnak és hogy a két ország közötti harcot az anyahajók fogják majd eldönteni.

midway.jpg

A három következmény meghatározta az 1941 decembere és 1942 júniusa közti hónapok történéseit: Jamamoto Iszoroku, a császári haditengerészet köztiszteletben álló feje ugyanis az USA flottájának teljes megsemmisítését tűzte ki célul - mozgósítva ehhez Japán 4 legnagyobb anyahajóját (Akagi, Kaga, Hiryu, Soryu) és első számú csathajóját, a Jamato -t -, míg Chester Nimitz amerikai tengernagy Pearl és Midway térségébe rendelte az összes jelentős amerikai hordozót (Enterprise, Hornet és a sérült Yorktown), mert hitelt adva a hírszerzők és kódfejtők véleményének - mely felderítette, hogy a japánok Midway megtámadására készülnek - meg akarta védelmezni az amerikai szigetcsoportot. 

Az önmagában értéktelen, két szigetből álló Midway, különleges stratégiai jelentőséggel bírt a háború alatt, lévén, hogy 1700 km -re feküdve Hawaii -tól kiindulópontja lehetett újabb Pearl elleni japán támadásoknak, melyek akár az USA nyugati partjáig is elérhettek volna, ha a szigetcsoport japán kézre kerül. Mindkét fél számára fontos volt tehát, ám a történelmi események úgy hozták, hogy Midway sorsa egy egyszerű fregattkapitány (kódfejtő alezredes) kezében került, aki 1942 május 12-én (miután megfejtette a japán kódrendszert) jelentette Nimitz -nek a Midaway elleni japán támadás tervét.

midway_rochefort.jpg

Joseph J. Rochefort valódi csodabogárnak számított. Külön kis kódfejtő és rádiózást figyelő csoportot hozott létre Pearl Harbor katasztrófája után, mely Edwin T. Layton admirális alatt dolgozva kizárólag a japánok rádió üzeneteire fókuszált. Nem mellesleg mind Rochefort, mind pedig Layton megtanultak japánul (Layton a háború előtt diplomataként Japánban is szolgált és már akkor folyékonyan beszélte a felkelő nap országának nyelvét.) A Rochefort csoport rájött arra, hogy a japán üzenetekben 1941 tavaszától egyre gyakrabban felbukkanó "AF" betűpáros Midwayt jelöli és a japán hadvezetés annak megtámadására készül. 

Rochefort nem tévedett: 1942 május 5-én a császári főhadiszállás - Jamamoto tengernagy javaslatára -  valóban Midway elfoglalására adott parancsot. (Ez volt a híres 18. számú japán hadparancs.) A legfelsőbb szintről kiadott utasításnak megfelelően a japán anyahajó-flotta, négy csapásmérő anyahajóval (és további 6 kisebb hordozóval) 1942 május 27-én indult útjára, hogy 4100 km megtétele után Midway -hez érve elfoglalja annak szigeteit. A hatalmas flotta hadműveleteit Jamamoto és Nagumo tengernagyok irányították. Velük szemben Midway amerikai védelmezői alig három anyahajóval rendelkeztek csupán, ezek közül a sérült Yorktown -t (17-es számú különleges köteléket) Fletcher tengernagy vezényelte, a Hornet és Enterprise hordozókat pedig (melyek a 16-os számú különleges köteléket alkották ) Raymond Spruance parancsnokolta. Spruance volt a rangidős de természetesen a legfontosabb döntésekben Nimitz engedélyét is ki kellett kérnie.

midway_yorktown.jpg

A csata 1942 június 4-én hajnali 4 óra 30 perckor kezdődött, amikor a japán flotta 200 mérföldnyire megközelítette Midwayt (északkelet felől) és anyahajóikról 108 repülő indított támadás egyszerre a szigetcsoport ellen. Két órával később bombák hullottak Midway mindkét szigetére, de komoly kárt nem tudtak okozni, mivel akkor már az összes amerikai repülő a levegőben volt. Az amerikai válaszcsapások sora sem maradt el, ám az anyahajókról egymás után elinduló és támadó kötelékek (5 támadási hullámban) egyetlen közvetlen találatot sem tudtak elérni a japán anyahajókat illetően. Annyit azért elértek, hogy az ellenséges flotta teljesen szétzilálódott.

A csata menetét komolyan befolyásolta, hogy Jamamoto és Nagumo sokáig semmit sem tudtak az amerikai anyahajók közelségéről és a sok támadó ellenséges repülőgépről mind azt hitték, hogy Midwayről szálltak fel. A másik lényeges hiba japán részről az volt, hogy Nagumo késlekedett a második támadó hullám megindításával és mikor rászánta magát akkor is hezitált, hogy a szigetet támadja, vagy a lehetséges amerikai anyahajókat (melyekről akkor már tudomást szerzett). A kettő közt nagy különbséget jelentett a repülők átszerelése, hiszen szárazföldi célpont ellen bombákat, az ellenséges hajók ellen pedig torpedókat akart bevetni. Épp átszerelés közben, azaz a leginkább kiszolgáltatott helyzetben érte hajóit az új és döntő amerikai támadás, mely a véletlenek sorozatának köszönhetően több repülőgép-kötelék, több hordozó repülőszázada egyidejűleg, egyszerre támadva vitt keresztül.

midway_terkep.jpg

a kép forrása: bibl.u-szeged.hu

A vadászgép-támogatás nélküli kaotikus támadás azonban sikert aratott. Wade McClusky korvettkapitány 25 gépből álló zuhanóbombázó százada végezte a legnagyobb pusztítást a japán flottában: 10 óra 20 perckor ugyanis a két legnagyobb japán anyahajót, a 37 ezer tonnás Akagit és a 38 ezer tonnás Kagát is szétbombázták. Ezzel gyakorlatilag a csata el is dőlt, de ráadásként a Yorktown bombázói még a Soryut is elsüllyesztették. A japánok már csak a Hiryu nevű anyahajójukról kezdeményezhettek támadást: ez 10 óra 58 perckor végül meg is indult és elsüllyesztette az amúgy is sérült Yorktown -t.

midway_katonak.jpg

Midway hősei: Nimitz flottaparancsnok, Spruance tengernagy, McClusky és Best repülősök

A csata utolsó nagy támadását az amerikaiak indították délután 5 órakor minden anyahajójukról kiküldve a bombázókat (még a lassan süllyedő Yorktown is adott 14 gépet az akcióhoz). A bevetést ezúttal is siker koronázta: végzetesen eltalálták a Hiryut és számtalan kísérőhajót a lángoló és süllyedő japán hordozók körül. A japánok erre már feladták a küzdelmet, Jamamoto parancsot adott a hazatérésre. A csata történetének részét képezték a tengeralattjárók is: az amerikai Nautilus a súlyosan sérült Kagát találta el egy torpedóval, a japán I-168 jelzésű tengeralattjáró pedig az ugyancsak lángoló Yorktown -t (plusz egy kísérőhajóját, a Hammant). Június 6-án az amerikaiak még üldözni próbálták a menekülő japán hajókat, de június 7-re felhagytak vele (veszélyes lett volna a japán kézen lévő Wake közelébe hajózniuk, a japán repülők hatósugara miatt).

midway_enterprise.jpg

A csata egyik "főszereplője" a USS Enterprise

A hihetetlen amerikai győzelemben - mely éppen azért volt megdöbbentő, mert az erőviszonyok messze a japánoknak kedveztek - óriási szerepe volt Rochefort kódfejtő csapatának, Nimitz flotta-parancsnoknak (aki hitt szerencsére Rochefort -nak), illetve rajtuk kívül Spruance tengernagynak (a csata amerikai parancsnokának) és persze a zuhanóbombázó-parancsnokoknak, mindenekelőtt Wade McClusky korvettkapitánynak, Dick Best sorhajóhadnagynak és Max Leslie fregattkapitánynak. A midway-i amerikai győzelem fordulatot hozott a második világháború Csendes-óceáni menetében: innentől az erőviszonyok kiegyenlítettebbekké váltak és bár még nagyon sok idő, áldozat és csata kellett a végső győzelemhez, a midway -i diadal kétségtelenül elindította Amerikát a siker útján.

Személyes kiegészítés: a midwayi csata a hadtörténelem egyik legérdekesebb és legizgalmasabb tengeri összecsapása volt. Az események legjobb és legszínvonalasabb feldolgozása Walter Lord nevéhez fűződik, aki 1967-ben írta meg a "Hihetetlen győzelem" című könyvét, mely átélhetően tárja elénk az ütközet minden részletét. Film formájában szerintem kitűnő az 1976-ban megjelent változat Jack Smight rendezésében, Charlton Heston és Henry Fonda főszereplésével illetve a 2019-es Roland Emmerich által készített Midway című film is, Luke Evans, Woody Harrelson, Ed Skrein és Patrick Wilson főszereplésével. Bár ez utóbbi (mint háborús dráma) kapott hideget-meleget az önjelölt kritikusoktól, valójában lenyűgöző látványvilággal és nagyszerű alakításokkal mutatja be a csatát.

Harmat Árpád

Felhasznál és ajánlott irodalom:

  • William Ward Smith: Midway (Turning point of the Pacific) Crowell; First Edition 1966.
  • Harry Thurk: Midway (Die Wende Des Pazifik Krieges 1942) Edition: 1992
  • Walter Lord: Hihetetlen győzelem (Incredible Victory) Magyarországon: Zrínyi Kiadó, Bp, 1980.

***

Ha érdekesnek találtad várunk Facebook oldalunkon is. 

logo_tortenelmi_ujabb.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr1615638408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Von Hermanitz 2020.04.25. 23:01:05

Nagyon jó kis poszt, szokás szerint! Ami a csatát illeti: a második volt, a korall-tengeri után, melyben a szemben álló felek hajói nem is látták egymást, csak a repülők vívtak harcot egymással és a célpontokká váló hajók légelhárításával. A repülőgép-hordozók ekkor váltak a mai napig tartóan a tengeri küzdelmek főszereplőivé. Korábban a csatahajók és azok ágyúi voltak kiemelt jelentőségűek.

Argus_ 2020.04.25. 23:14:36

@Persevant: Így igaz és a repülőgép-hordozó fegyvernem óriási fejlődött. A csata legnagyobb laposai a japán Kaga és Akagi 38 ezer tonnásak voltak, míg ma az USA 100 ezer tonna vízkiszorítású hordozókat épít. A pár éve hadrendbe állt USS Ford például 110 ezer tonna vízkiszorítású. A jelenleg még épülő és 5 év múlva elkészülő Enterprise mint CVN-80 a midwayi Enterprise (CV-6) névutódja még a USS Fordnál is komolyabb felszereltségű lesz. A legújabb majd a Doris Miller anyahajó 7 év múlva készül el.

Control_ 2020.04.25. 23:19:59

@Argus_: Az USA ráállt a hordozó-gyártásra. De mondjuk kinek van 13 milliárd dollárja egy ilyen úszó városra, 5 ezer fős "legénységgel"?

Emmett Brown 2020.04.25. 23:20:25

Nekem nem jön össze, hogy miért bízta volna el Japán magát azzal, hogy Pearl Harbour után fél évvel megint nekiront az USAnak (1es pont).

Hiszen Midwaynél még erőfölényben voltak, és ha nem próbálják meg dűlőre vinni a dolgot az elején, amíg a mérleg feléjük billen, és ki tudják használni a lendületet és a morált, akkor minden egyes nappal csökkennek az esélyeik az USA ipari kapacitása ellen, mint ahogy az anyagháború be is darálta őket.

Körülbelül hasonló íven mozogtak, mint a Konföderáció 80 évvel korábban a polgárháborúban.

Történelmi blog · tortenelmi.blog.hu 2020.04.25. 23:44:51

@Emmett Brown: Az a mondat, hogy "elbízta magát Japán" arra vonatkozik (ha megnézed a szövegkörnyezetet), hogy egyidejűleg Hongkong, Fülöp-szigetek, Guam, Wake, Indonézia, Malajzia, Burma meghódításával és ezek megszállva tartásával akarta fenyegetni Ausztráliát, harcolni a Brit Birodalommal ÉS még pluszban háborút kezdeni az Egyesült Államokkal. Ez így azért igencsak túlzás volt, ami be is igazolódott, hisz Burma-India területein komoly harcokra kényszerült a gyarmati angol hadsereggel, Ausztráliát megvédték (Korall-tengeri csata) és az USA is lenyomta őket Midwaynél.

Stavros. 2020.04.25. 23:51:19

@Történelmi blog: Ha jól tudom Burmában a kohimi csatában (2,5 évvel Midway után) a britek döntő győzelmet arattak a japánok felett. Fel is adták utána Burmát a japcsik.

Emmett Brown 2020.04.25. 23:51:27

@Control_: nem a 13 milliárd dollár a sok, hanem még ezt feltölteni megfelelő gépekkel. illetve kell még néhány kísérőhajó is mellé.

Harmat Árpád 2020.04.25. 23:53:15

@Feernando Torres: Így van. Ezt a méltatlanul keveset emlegetett csatát szokták "kelet Sztálingrádjaként" emlegetni. Bebizonyította, hogy Japán nem képes egyidejűleg két birodalommal is harcolni: a britekkel és az amerikaiakkal.

Emmett Brown 2020.04.26. 01:08:09

@Történelmi blog: oké, de még ezzel a gyors terjeszkedéssel és a kétfrontos háborúval is nekik állt a papírforma Midwaynél. Kijött a matek, csak taktikailag elverték őket a jenkik.

rasztaszív 2020.04.26. 01:08:37

a japánok nagyot hibáztak,féltették a vadiúj yamatót,ezért nem toltak előre egy támadó hajórajt,ami a "normál ügymenet" lett volna,valamint túlságosan bíztak a repülőikben.
ha egy hajóraj kezdi a bombázást,veszteségekkel ugyan,de lekötötték volna az amerikai légierőt,megtalálhatták volna az amerikai hordozókat,és a háttérből az ő hordozóik arathattak volna.

Arkadiai 2020.04.26. 01:13:46

@rasztaszív: A csatahajók kora ekkor már lejárt. Egy hajóraj előreküldése az amerikai anyahajók és a midwayi légibázis közelébe úgy, hogy nincsenek velük hordozók, egyenlő lett volna a csoportos öngyilkossággal és a Yamató feláldozásával. Az 1930-as évek óta ugyanis (a mai napig) a repülőgép-hordozók a tengeri hadviselés urai. Akinek nincs, annak a flottája tengeri hulladék lehet egy anyahajós csapásmérő egységgel összefutva. Egyedül a tengeralattjárók jelenthetnek veszélyt a laposokra, de a rombolókíséret ezt a veszélyt is elhárítja. Ennyi.

rasztaszív 2020.04.26. 10:42:18

@Arkadiai: az amerikaiak végig így jártak el a szigetcsaták során.nem is veszítettek ilyen alkalommal hordozót,inkább csak rombolókat.kicsit jobb üzlet...
a yamatót ott akkor képtelenség lett volna elsüllyeszteni.ahhoz masszív légifölény kellett volna,és erre irányuló haditerv,később mindezek birtokában tudták csak úgy elsüllyeszteni,hogy folyamatosan,tervszerűen egy ponton támadták.ez egy japán támadás közepette kivitelezhetetlen lett volna.

yourmomtits 2020.04.26. 10:42:33

gyerekkoromban olvastam a "Hihetetlen győzelem" című könyvet, abban volt talán az, hogy vízellátás problémával kapcsolatban cselezték ki a japán kódot, valami hamis üzenetet küldtek az amerikaiak a szigettel kapcsolatban, amit utána továbbítottak a japánok.

Gudzilla 2020.04.26. 10:42:53

@Arkadiai: Tegyük hozzá, hogy a 70-80-as évektől igazából nem tudjuk, hogy hogyan is áll ez a kérdés, a digitális technika korában ugyanis az USA nem találkozott még olyan ellenféllel, amelynek értékelhető haditengerészete vagy kidolgozott koncepciója lett volna hordozók ellen. Nem biztos, h egyáltalán szükséges haditengerészet, a felderítéshez pl. biztos nem, ráadásul a bombázók és a hordozott robotrepülők/rakéták hatósugara is nagyobb, plusz a hordozók túlélőképessége ma már nem releváns - eleve nukleáris töltetekkel kell számolni még a torpedóknál is.

Arkadiai 2020.04.26. 11:26:02

@rasztaszív: Ha Yamató bombatalálato(ka)t kap ugyanúgy kigyullad és elsüllyed mint bármelyik japán repülőgép-hordozó. Vagy azt hiszed valamiféle robbanásnak ellenálló különleges csoda-anyagból épült?? :D:))

myOpinion 2020.04.26. 11:26:11

Szerintem a hírszerzés döntött, ahogy Hawainál is, csak ezúttal az amcsik javára. A csata kezdetekor a japók részéről ez már veszett ügy volt, egy lépés hátrányban.

steery 2020.04.26. 14:16:26

Sajnos a két Midway mozifilm erősen kifogásolható színvonalú, számos okból is. Ahhoz képest, hogy ez volt a csendes-óceáni háború döntő csatája, meglepő, hogy mennyire képtelenek voltak rendesen feldolgozni a sztoriját hálivúdban. Úgy tűnik, az igazi Midway filmre még várnunk kell.

rasztaszív 2020.04.26. 14:16:29

@Arkadiai: csak ismerem a történetét.

Emmett Brown 2020.04.26. 15:43:57

@Arkadiai: ha a csatahajók kora lejárt (amit arra pontosítanék, hogy döntő tengeri ütközetben maximum másodhegedűsök lehetnek a hordozók mögött), akkor ebből logikusan következik, hogy megéri csatahajókat kvázi csalinak használni, ha ezzel a saját hordozókra jutó figyelmet csökkenthetik.

Egyébként a Yamato elsüllyedésekor 15 jenki hordozó majdnem 400 repülője fókuszálta a hajót (ekkor már teljes amerikai légifölény volt). Innen nyilván "milettvolnaha" érvelésbe fordul a dolog, de így utólag a megérte volna feláldozni a hajót egy saját hordozó megmentéséért, vagy elcserélni egy jenki hordozóra. Sakknyelven: bástyát vezérrel cserélni.

Emmett Brown 2020.04.26. 15:44:00

@Arkadiai: ezt hívják páncélzatnak.

Arkadiai 2020.04.26. 15:54:42

@Emmett Brown: Az első mondataiddal egyetértek. Max csalinak jók még egy csatahajók.

Ugyanakkor egy érdekesség: az amerikaiak a 90-es években nekiálltak egy olyan romboló-osztály kialakításának, mely mára a egy 50 hajóból álló ütőképes flotta lett. Ez az USS Arleigh Burke, irányított rakétákkal ellátott romboló-osztály (mely hamarosan 75 rombolóból fog állni.) Durva dolgokra képesek, pedig tized akkorák, mint egy hordozó (alig 10 ezer tonnásak)

Tanulság: úgy tűnik, hogy a nagy repülőgép-hordozó csapásmérő egységek mellett a nagy számú romboló-osztályok is a jövőt jelentik, ha korszerű rakétarendszerekkel vannak felszerelve. De a csatahajók kora tényleg lejárt. Már 1941-ben is.

@Emmett Brown Páncélzet, ami ellenáll a fizika törvényszerűségeinek a Yamato esetében, mert nem fog rajta a bomba. :)))

geri415 2020.04.26. 15:55:57

Midway valószínűleg nincs, vagy nem ebben a formában történik meg az áprilisi Doolittle-rajtaütés nélkül, amikor anyahajókról felszállva B-25-ös közepes bombázók Tokiót bombázták. A japánokat mélyen érintette a császár biztonságának kérdése, és egyértelmű volt számukra, hogy az anyahajó fegyvernem az akkori territórium ellenére is közvetlen veszélyt tud jelenti az anyaországra. Midway valódi célja az amerikai anyahajók megsemmisítése volt (ami Pearl Harborban nem sikerült). A korall-tengeri csatában megsérült Zuikaku és Shokaku anyahajók kiestek ebből a műveletből, így Pearl Harborhoz képest tovább gyengült a japán ütőerő.
Az első hullám, ami támadta Midwayt, nem tudta használhatatlanná tenni a bázist. Ezért Midway fenyegetés maradt, ami hozzájárult Nagumo dilemmájához, hogy mit támadjon és milyen fegyverzettel.
És ott van a csata napján az egyik legkritikusabb momentum - az ábrázolásában a filmek mindig elsiklanak felette -, a felderítés, a felderítésben esett késedelem, és az ebből eredő feszültség. A japán felderítés ugyanis pont abban a szektorban, ahol az amerikaiak tartózkodtak, késve tudott felderítő gépet indítani.
A Yorktownt kétszer találták el a Hiryu gépei (a csatát lényegében sértetlenül, Pearl Harborban a Korall-tenger után gyorsjavítva kezdte), utána vontatókötélen süllyesztette el az I-168 japán tengeralattjáró.
Amit még ritkán említenek az elemzések, hogy Spruance tudatosan tartotta folyamatos nyomás alatt támadásokkal Nagumót - ebbe a Midwayen települt légierő is hozzájárult -, ezért nem tudott repülőgépet indítani a támadáshoz. A kor anyahajói ugyanis nagy időszükséglettel álltak át az indítás-fogadás között, továbbá csak az egyiket tudták egyszerre csinálni (még bőven a ferde leszállópálya előtti hajóknál vagyunk). Támadás alatt pedig nem tudtak nagyszámú gépet indítani. Spruance teljesítményét utólag kimagaslónak ítélik a haditengerészeti elemzők. A harctéri parancsnok egyébként Fletcher admirális volt.

Argus_ 2020.04.26. 15:59:50

@geri415: Fletcher beosztott volt, Spruance alatt, aki a csatát irányította és közvetlenül Nimitznek jelentett. (Ráadásul Fletcher nem parancsolt a Hortnetnek és az Entreprise -nak. Ezeket Spruance közvetlenül vezényelte.)

Emmett Brown 2020.04.26. 18:54:26

@Arkadiai: igen, úgy néz ki, hogy a kisebb hajóké a jövő, nyilván a rombolók/rakétafregattok sem ingyen vannak, de a nagyobb hajók elvesztése túl nagy kockázat (rakéták/drónok). Kb mint ahogy a dreadnoughtokra is vigyázott az első Vh-ban mindenki, mint a szeme fényére, a Császári flotta (Tirpitz) alapstrategiája részben erre alapult.

Hát a fizika már csak ilyen. Bizony érdemes figyelembe venni, hogy milyen vastag volt a Yamato fedélzeti páncélja meg a hordozóké.

Konstantin Nemeth 2020.04.26. 18:54:32

@geri415: Pontosan így van, Doolittle különítménye a Midwaynél hagyott örizetlen szakaszon jutott át a japán védelmi gyűrűn, és jól mondod, ez provokálta ki a japánok támadását Midway ellen. (Akkor a japánoknak nem volt radarjuk, és repülőgépes őrjáratuk sem - hova szálltak volna le az akkori hatósugarúkkal, ha Modway még amerikai kézen vot?) A Doolittle-rajtaütés - amely ugyan sok kárt nem okozott Japánnak, de a sebezhezőségét megmutatta - meg azért szervezték, hogy egy-két bombát Pearl Harborért ők is dobjanak Japánra - 1942-ben ez még nem volt triviális feladat...

A csatahajók korának lejárta talán már korábban elkezdődött. A Bismarckot az Ark Royal repülőgéphordozóinak torpedótámadásai lassították és állították meg, hogy az angol csatahajók utolérhessék és elsüllyeszthessék, és ez 1941. májusában történt. Ezután a németek rájöttek, hogy repülőgép-hordozók jelenlétében a csatahajóik sebezhetőek, és haza is rendelték a csatahajóikat az Atlanti-óceánról az északi-tengeri kikötőikbe. Az angolok ennek ellenére csak a Prince of Wales és a Repulse elsüllyesztésekor értették meg 1941. decemberében, hogy csatahajónak, de cirkálónak sincs esélye repülőgép-hordozók ellenében.

Ami nekem nagyon hiányzott a posztból, az annak a trükknek a leírása lenne, ami a japánokat a célpontjuk elárulására késztette. Az AF, mint célpont, meg MI - hiába lenne Midway Island angolul, de ezek japán szövegekben fordulatk elő - akármit jelenthetnek. A cikkben megnevezett, relatíve alacsonyabb rendfokozatú rejtjelfejtő tiszt javaslatát fogadták meg Nimitzék (Istenem, hány országban lenne elképzelhetetlen, hogy egy admirális nem fogadja meg, nem is hallgatja meg egy százados tanácsát!), hogy a Pearl Harbor és Midway kozti, tenger alatti, biztonságos kábelen utasítsák Midway parancsnokát, hogy rejtjelezetlen, tehát a japánok által könnyen elfogható és érthető üzenetben jelentse azt, hogy fogytán a midwayi helyőrség ívóvíze műszaki meghibásodás miatt. A midwayi parancsnok ennek eleget is tett. Pár nap múlva az amerikaiak elfogtak és megfejtettek egy japán rádiógrammot, miszerint "AF ívóvízhiányt jelentett". Ennek a primitív trükknek dőltek be a japánok, és így vált egyértelművé a célpont. Nimitz ezután küldte csak a hordozóit Midwaytől északkeletre, hogy álljanak lesben.

Midway kiegyenlítette a repülőgép-hordozók számát a Csendes-óceánon - ennek igazából az amerikai időnyerés volt a lényege, mert egyetlen négyzetméter területet sem vesztett egyik fél sem. De a japánok kínos lassúsággal építették a repülőgép-hordozókat és még lassabban képezték ki a pilótákat. A háború végére, de még jóval a tömeges kamikaze-akciók előtt, az amerikaiaknak nagyságrendekkel több horozójuk, repülőjük és pilótájuk lett. Vagyis a midwayi győzelem megadta az az időt, ami az anyagi fölény megteremtéséhez nekik annyira kellett...

A japán haditengerészet és kormányzat meg eltitkolta a vereséget. A japán hadsereg hetekig azt hitte, valójában győztek, mert hát ugye a Yorktown elvesztését ők is hallották... Csak a saját veszteség volt titok sokáig előttük is.

BiG74 Bodri 2020.04.26. 18:54:42

@Arkadiai:
Azért abban van igazság, hogy ha az amcsiknak azon kell rágódni, hogy a jamatót engedik közel, vagy a hordózókat támadja félgőzzel, az megváltoztatta volna az ismert viszonyokat.

Hegge Balázs 2020.04.26. 18:54:59

@Emmett Brown: Így van. Walter Lord a könyvében elemzi is ezt. A Pearl Harbour elleni támadás legnagyobb ellenzője maga Jamamoto volt, mert Amerikában tanult, ismerte az országot, ipart és pontosan tudta ha nem győznek gyorsan, elhúzódó küzdelemben nem fognak. Igaza lett.

Történelmi blog · tortenelmi.blog.hu 2020.04.26. 19:04:48

@Arkadiai: Jó meglátás, bizony a Yamato japán csatahajónak semmilyen befolyása nem volt a midwayi csatára. Nem is szántak neki komoly szerepet mert akkor már a japánok is tudták, hogy a csatahajok kora régen lejárt. Ha beküldik nemzeti büszkeségüket az amerikai anyahajók es Midway négyszögébe, el is búcsúzhatnak tőle (páncélzat ide vagy oda) úgy el süllyesztik, mint a nyeletlen baltát. :)

Argus_ 2020.04.26. 19:17:24

@Történelmi blog: Pedig zsiros fogás lett volna a Hornet és az Enterprise zuhanóbombázói számára ha már 41-ben kiiktatják a Jamato, pláne hogy ekkor a fedélzetén volt Iszoroku Jamamoto admirális is. De mondjuk igy sem sok vizet zavart a böhöm japcsi csatahajó, a háború végéig nem volt egyetlen csatában sem kulcsszerepe. Mindent a laposok csináltak.

Argus_ 2020.04.26. 19:21:10

... 1942 -t akartam irni

Történelmi blog · tortenelmi.blog.hu 2020.04.26. 19:23:32

@Argus_: letünt korszak letűnt fegyverneme. :)