1908 október elsején, vagyis épp 111 éve került a piacra a detroiti  Ford Motor Company Galamb József által tervezett és fejlesztett Ford-T modellje, a "Bádog Böske", eredeti nevén: Tin Lizzie. A konstruktőri munkálatok 1907-ben kezdődtek, mégpedig Galamb József személyes vezetésével. A makói születésű, kiváló magyar mérnök három fontos és forradalminak tekinthető újítást is beépített a megszülető új autótípusba: a korábbi (gyakran meghibásodó) tolókerekes sebességváltó helyett sokkal megbízhatóbb (és olcsóbban gyártható) bolygómű rendszerű sebváltót, levehető hengerfejjel rendelkező motort és több lemezes tengelykapcsolót. Mindezekhez társult szintén jelentős újításként, hogy a világon először a Ford Company gyárában alkalmazták a "mozgó összeszerelő szalagos sorozatgyártást" mégpedig szintén Galamb Józsefnek köszönhetően.

A Ford-T modellt közel húsz éven keresztül gyártották, 1927-ig összesen 15 és fél millió darab készült belőle. A termelési csúcsot az 1925-ös esztendő jelentette, amikor napi 9-10 ezer autó gördült le a Ford gyártósorairól. Az új Ford modellt 1999-ben az évszázad autójának nevezték, annak dacára, hogy a 15 KW teljesítményű (20 lóerős), 2,9 literes, soros, négyhengeres motorral szerelt, 540 kg tömegű gépjármű alig 65-70 km/h csúcssebességre volt csupán képes. (Bár tegyük hozzá: ez abban időben igencsak gyorsnak számított.) Mégis elmondható, hogy technikai újításainak, megbízhatóságának és alig 825 dolláros alacsony árának köszönhetően valódi népautó válhatott belőle.

Az 1913-as esztendőben már több ezer Ford autó szelte az amerikai nagyvárosok utcáit, jelentősen megváltoztatva mindenhol a korábbi városképeket. Az itt következő felvétel 1913-ban készült New Yorkban (Ötödik utca).

Ami Galamb József életútját illeti: egy hétgyermekes, alföldi földműves család második gyermekeként látta meg a napvilágot 1881 február 3-án, Makón. Mivel édesapja korán elhalálozott, Sándor nevű, ügyvédként praktizáló bátyja fizette taníttatását és tette lehetővé számára, hogy a Budapesti Állami Felső Ipariskola hallgatója legyen. Itt kapott aztán 1901-ben gépészmérnöki diplomát, mégpedig színjeles eredménnyel. A mérnöki oklevelének megszerzését követő két esztendő kalandosan telt az ifjú Galamb József számára: dolgozott a diósgyőri vasgyárban, majd vállalt munkát Hódmezővásárhelyen illetve Békéscsabán is, végül egy évig katonaként szolgált, a tengerparti Póla városában. Leszerelését követően a Magyar Automobil Rt ösztöndíjasaként Németországba is eljutott, ahol megismerhette a Daimler, Benz és Adler szerelő-üzemeit. Itt érett meg benne az elhatározás, hogy ellátogat az Egyesült Államokba, hogy megtekintse a nagy autó világkiállítást St. Louisban.

Az alig 22 éves Galamb József 1903 novemberében már New York nagy gép-gyáraiban próbált munkát találni. Egy esztendő keresztül csupán fizikai munkákat kapott (legtöbbször 25-30 centes órabérért), de végig hitt abban - különösen a St. Louisi világkiállítás megtekintését követően - hogy végül sikerül majd végzettségének megfelelő, tervezőmérnöki állást kapnia. A szerencse 1905 végén mosolygott Galamb Józsefre, amikor két nagy, élvonalbeli autógyár is vezetői munkát ajánlott fel számára: a Cadillac és a Ford egyaránt le akarta szerződtetni az ifjú magyar mérnököt, aki végül a Ford mellett döntött. Az ajánlatok nem New Yorkból  hanem az ekkoriban ugrásszerű fejlődésnek induló Detroitból érkeztek.

Galamb József 1905 decemberében kezdett tervező-mérnökként dolgozni az akkor még csak alig 300 fős Ford gyárban (Detroitban). Precíz műszaki terveire, lelkes hozzáállására és hozzáértő szakmaiságára már néhány év után felfigyelt a tulajdonos, Henry Ford, aki 1913-ban főmérnöki, majd 1914-ben főkonstruktőri beosztásba léptette elő a fiatalembert. Galamb József rászolgált a bizalomra: 39 éven keresztül, egészen 1944-ig irányította a Ford detroiti üzemének fejlesztéseit, a végén már gyárigazgatóként vezetve a termelést.

Galamb József (középen) és mérnöktársai. A kép jobb szélén: Henry Ford

Közben megkapta az amerikai állampolgárságot is (1915-ben) és családot alapított: 1917-ben nősült, majd a sors két lánnyal is megajándékozta: 1918-ban született Clair, 1927-ben Gloria nevű kislánya. Galamb József megbecsült és mindenki által tisztelt mérnök-igazgatóként vonulhatott nyugdíjba 63 évesen. Napjainkban Makón egy középiskola viseli nevét, mely nívós és elismert gépész képzéssel tiszteleg névadója emléke előtt.

Galamb József sikerei alatt sem felejtkezett meg Magyarországról, szülővárosáról és otthon maradt testvéreiről: segítette a kormányzó idősebbik fiának, Horthy Istvánnak az amerikai tanulmányútját, mindent megtett azért, hogy testvérei meg tudják nyitni saját Ford kereskedésüket Makón és ösztöndíjat alapított szülővárosában a szegény sorsú, de tehetséges diákok támogatására. Galamb József 1955 -ben, 74 évesen hunyt el Detroitban közmegbecsülésnek örvendve, mint a legsikeresebb és legmegbecsültebb magyarok egyike.

A Ford Company szerelőcsarnoka

A Ford autógyára 1903-ban

Henry Ford 1914-ben

Detroit 1929-ben 

New York-i utcakép 1920-ból

A világ legelső, sorozatgyártásra és többmilliós tömegtermelésre szánt autó típusának, a Ford-T modellnek az elkészítése egy magyar mérnöknek volt az érdeme. 111 évvel a legelső példányok legyártása után, méltó büszkeséggel emlékezhetünk Galamb Józsefre.

Harmat Árpád Péter