Történelmi érdekességek blogja

Történelmi blog

A hunok rejtélyes fővárosa Kínában [23.]

2019. október 17. - Harmat Árpád

tongwancheng1.jpg

Ha a hunokról hallunk, a legtöbb embernek három - négy dolog ugrik be azonnal: az egyik, hogy (talán) az őseink voltak, a másik, hogy a Kárpát-medencében alakult ki európai birodalmuk központja, a harmadik, hogy Attilának hívták legnagyobb uralkodójukat és végül negyedik, hogy az ókori Catalaunum mellett (451-ben) hatalmas csatát vívtak a rómaiakkal. Nos, mindezeken túl - amit talán kevesebben tudnak - létezik ma egy romváros is, mely egykoron a hunok fővárosa volt a távoli Kínában. Az egyetlen település, mely bizonyíthatóan a hunokhoz kötődik és amelyet ők hagytak hátra: Tongwancheng. A romokból álló terület Pekingtől  körülbelül 900 km -re fekszik nyugatra, Yan'an városa közelében, Sanhszi tartományban (Jingbian megyében), Belső-Mongólia határán.

tongwancheng.jpg

Megkeresése a térképeken, szinte reménytelen vállalkozás, ugyanis sehol nem jelölik a romokat. Csupán műholdas képekkel lehet sikeres a megtalálása. A kínai régészek is csak 1996 -ban bukkantak az egykori település romjaira, melyet egészen addig a sivatag homokja borított. Jelenleg folyamatban van a terület világörökségi résszé nyilvánítása (bár ma még nem szerepel Kína azon 55 helye között, mely már megkapta ezt a rangot).

Bár a hely kétségkívül több szempontból is megérdemelné ezt a státuszt, tekintve, hogy mind a kínai, mind az egész ázsiai, mind pedig az európai történelemre komoly hatást gyakorolt az egykoron itt élt népesség. 2013 júniusában Senhszi tartományban (Csinpien városában) vagyis a hun főváros közelében tartottak a kínaiak nemzetközi konferenciát Tungvancseng emlékére, melyen hazánkat Dr. Obrusánszky Borbála és Daubner György képviselte.

hunok_fovarosa.jpg

Ha Tongwanchengbe (magyaros írással Tungvancseng) utaznánk, akkor a kínai fővárosból 10-11 órás autóúttal kellene számolnunk a sűrűn lakott területektől egy fokozatosan elnéptelenedő, hegyekkel teli vidékre, mely egyben a sivatagos "Ordosz" tájegység széle. Az alábbi térképen egy Tongwancheng - Peking útvonal látható:

tongwancheng2.jpg

A domborzat itt már magas hegyekkel övezett, a Sárga folyón túl járunk, a Kínai nagy falnak is a túloldalán. Az alábbi térkép-részlet a terepviszonyokat mutatja. Jó látható, hogy a Tongwanchengtől nyugatra fekvő vidékeken a kősivatagból álló Ordosz kietlen pusztasága következik. 

hun_fovaros.jpg

Ha a térség két legfontosabb "támpontja"  közül, melyek a kínai nagy fal és a Sárga folyó, az utóbbihoz viszonyítjuk a hun főváros helyzetét, akkor azt látjuk, hogy a Sárga folyó egyik mellékágának, a Wuding folyónak a partján terül el. Ezt az elhelyezkedést szemlélhetjük az itt következő képen:

ahun_fovaros_vizrajz.jpg

Ami a hunok történelmét illeti: a forrásokban először a Krisztus előtti harmadik század végén bukkannak fel, mégpedig  "hsziungnuk" (xiongnu) néven. (Később, egy Krisztus előtt 318-ban kelt kínai oklevélben az egymással hadakozó kínai fejedelmek mint segédhadakat említik őket.) Ma a történészek nagyobbik része a hsziungnukat "ázsiai hunokként" emlegeti, vagyis úgy gondolják: ők voltak a később Európába özönlő hunok ősei. Más történészek, például Róna Tas András is, csak közvetett kapcsolatokat feltételez köztük (és csak annyit ismer el, hogy az európai hunok előkelőinek nagy része volt hsziungnu).

A hsziungnuk (nevezzük őket innentől hunoknak) közvetlenül Kína szomszédságában éltek, mely akkoriban még nem terjedt túl az Ordosz-sivatag határvidékén. Az itt következő térképen Kína korabeli helyzetét láthatjuk, melynek nyugati határa alig terjedt túl a Sárga-folyó vidékén:

kina_terkep.JPG

A hun népesség nyelve - feltételezések szerint türk lehetett, életmódjuk pedig pusztai nomád. Ekkoriban a Kaszpi-tenger és a Sárga-folyó közti hatalmas területeken türk, távol-keleti, indoeurópai, nomád népek színes és kevert sokasága élt jellemzően pásztorkodó életmódot folytatva.

A hun törzsek folyamatosan zaklatták Kína gazdagabb vidékeit, így két évszázadon keresztül tartó háborúság zajlott a Sárga folyó menti vidékeken. Végül a kínaiak megunva a háborút egy hatalmas fal építésébe kezdtek a hunok távol tartására. Ez volt a ma ismert "kínai nagy fal" elődje. A hunok történelmében az első nagy fordulópontot a Krisztus előtti 100 körüli időszak hozta, amikor Han Wu, kínai császár (Kr.e. 141-87) megrendítő vereséget mért rájuk.

hunok_kertai_zalan.jpg

A kínai győzelem után a hun nép kettészakadt (egyes történészek szerint előtte egymással is háborúztak): egyik részük egy lassú, fokozatos vándorlásba kezdett nyugati irányba (ők voltak az északi hunok), a másik  részük pedig (a déli hunok) helyben maradtak, Kína határvidékén. A helyben maradók Krisztus után 407-ben alapították meg a Nagy Xia nevű hun államot, Vu-lie Ti (Ho-lian Po-po, vagy Hélián Bobó) vezetésével. Ő adott parancsot egy hun főváros építésére is, melyen 413 és 427 között tízezrek dolgoztak. Ez lett Tongwancheng. A megépítés után azonban, alig 20 évnyi virágzás után az északi Wei-dinasztia nomád, türk csapatai megtámadták és lerombolták a települést. Az ezt követő évszázadokban Tongwancheng hanyatlásnak indult, majd a Jüan-dinasztia korának végére (1368) tökéletesen elnéptelenedett.

tongwancheng2_1.jpg

A vándorlásba kezdő hun törzsek, vagyis az északi hunok sorsa dicsőségesebben alakult: Krisztus után 350 körül indultak meg Európába és 375 körül lépték át a Volgát. Megjelenésük teljesen felforgatta a dél-orosz sztyeppén élő népeket (gótokat, más germán etnikumokat) és megindították a népvándorlást. A dominó elv szerint zajló folyamat során a hun előretörés lavinaszerűen zúdította a Római Birodalomra a Kelet-Európában és a Fekete-tenger északi részein nomadizáló népeket. Az eredmény a Nyugat-Római Birodalom meggyengülése lett. A hunok végül a 390 és 420 között években a Kárpát-medencében rendezték be birodalmuk középpontját. Ez a hatalmas és sokáig legyőzhetetlennek bizonyuló államalakulat lett a korabeli Európa legerősebb entitása 400 és 450 között.

ahunok.jpg

Később Attila nevű vezérük 451-ben Catalaunum mezején fontos csatát vívott a római Flavius Aetius seregével, mely összecsapás fordulópontot hozott a hun történelemben. Innentől szerencsétlenségek sora övezte krónikájukat és 453-ban maga Attila is elhunyt. Fiai egymással viaskodtak a hatalomért. A győztesnek tekinthető Ellák nem tudta tartósan bebiztosítani befolyását és 455-ben a Nedao melletti csatában legyőzték az ellene fellázadó gepidák és más germán harcosok. A hunok innentől teljesen kiszorultak Európából, keleti illetve déli irányokba vándoroltak. 

Az Európa történelmét meghatározó módon befolyásoló hunok pontos eredete ma sem tisztázott. Egyelőre ma még nehezen megválaszolható a velük kapcsolatban felmerülő két legfőbb kérdés: nyelvük eredete (türk jellegének bizonytalansága) illetve a hun népesség hszingnu eredetének kérdése. Bár a történész társadalom mindkét esetben ad bizonyos válaszokat - mely egyik oldalon a hunok türk nyelvét feltételezi és a hszingnu - hun kontinuitást támogatja - valójában nincs konszenzus ezekben a fontos dilemmákban. (A magam részéről a türk-hun kapcsolat és a hszingnu eredet mellett állok.) A hun kutatás a jövő történész-generációinak kiemelt célterülete lesz.

A hunok ősi fővárosának feltárása még ma is nyújt érdekes információkat ázsiai múltjukról. Tongwancheng egyike a világ legrejtélyesebb romvárosainak. 

Harmat Árpád Péter

tortenelmi3_logo_1.jpg

2019.10.17.23:08

***

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr1915229796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelemtanár_ 2019.10.18. 10:03:20

Nem nagyon tanítják ezt a várost, pedig
- ha őseink a hunok ha nem - fontos népességet jelentettek.

Willkommenskultur 2019.10.18. 10:04:56

Jo arcok voltak ezek a hunok.

Gyingizik 2019.10.18. 10:05:00

Utolsó két térkép nagyon jó. Aki azt gondolja, hogy a hunoknak semmi köze a magyarokhoz, nézze meg.
A hunok vándorlási útvonala (festményes kép, jobb alsó sarok) a hivatalos, MTA verzió szerinti őstörténet szerint is átszelte a magyar törzsek akkor lakhelyét (akár az Ural déli részét akár a Magna Hungaria területet nézzük). Az utolsó térképen pedig látható, hogy Magna Hungaria területe, a szamarai kanyarulat (ebben a korban az MTA által hivatalosan kijelölt magyar szállásterület) félig a Hun Birodalom területén belül van, másik fele meg közvetlen határvidéken.
Namost ezek alapján magyarázza már el valaki, hogy a magyarok, akik akkor már pusztai lovas nomádok voltak, hogyan NEM vettek részt a hun törzsszövetségben? Amikor a hunok a törzsszövetségükhöz csatoltak minden pusztai lovas nomád népet a területükön, plusz lehetett hozzájuk csatlakozni vonzáskörzetből.
Ha részt vettek a magyarok a hun törzsszövetségben, milyen létszámban?
Kr. u. 450-ben még a szétválás előtt voltak. Mivel a Kárpát medencébe 20 000 lovas harcossal (plusz nyilván ezek családjával, szolgáival) jöttek, akkor ennél valamivel nagyobb létszámot kell számolnunk a korabeli magyarságra. (Tekintettel arra, hogy az V. század népesedési viszonyai hasonlóak a IX. századéhoz.) Tehát akkor nem túlzó becslés mondjuk 30 000 lovas. Ami pedig óriási szám, tehát: a magyarok a hun törzsszövetség meghatározó törzsei lehettek.

látjátok feleim szümtükkel 2019.10.18. 10:47:21

Természetesen nyelvemlék is igazolja, hogy a hunok azok a magyarok voltak. Mert ugyé a magyar mese isúgy k ezdődik, hogy hun vót, hun nem vót.

chrisred 2019.10.18. 11:30:14

@Gyingizik: Már ha egyáltalán volt ilyen vándorlás, ami a képen látható. Az Europában ismert hunok és a xiongnuk közötti kapcsolat csupán tudományos feltevés.

nookedli 2019.10.18. 12:51:25

Ahogy a zsidók a palesztin izraelt erőszakkal bitorolják, ezen tények alapján, hogy a hun birodalom örökösei vagyunk, mi is igényelhetnénk a térképen látható tájakat. Egyébként a hsziungnuk kifejezés a Hun-szkíta és nem hun a kínai értelmezésben. Gondolom a kínai történelemíróknak elmondták, hogy ők hun-szkíta vérűek, azok meg így tudták leírni. Vagy a cikk írója írta helytelenül. Az is érdekes, hogy mennyire igyekeztek elhallgatni, illetve tiltották a tanítását a hun-magyar vérrokonsági kapcsolatotnak a 18. századtól napjainkig. Ezzel gyilkolták a magyar nép lelkét. Emiat lett magyar magyarnak farkasa. Nem tudatosodott az emberekben, hogy egy vérhez tartozunk. Inkább az ellenkezőjét tanították, sujkolták az emberekbe, hogy mind mások vagyunk, mégis összetartozunk, szivárváááány...

nookedli 2019.10.18. 12:51:33

@látjátok feleim szümtükkel: Meg a rovásírás, amit nem sok helyen használtak. Egyiptomban is jelen volt a rovásírás a magyarok őseinek köszönhetően és a napjainkig követhető, hogy a szkíta nemzetség használta.

cirrmurr 2019.10.18. 12:51:41

Nagyon jó írás. Kinai történelemben tény hogy a Hunok miatt indult a fal épités.

dddoni 2019.10.18. 12:51:51

"Nyelvük türk nyelv volt"

Erre tudnál valami hivatkozást küldeni? Tudtommal semmilyen nyelvemlék nem maradt fent és fogalmunk sincs milyen nyelvet beszéltek.

chrisred 2019.10.18. 13:42:43

@nookedli: Nem látom az összefüggést. Attól, hogy a hun-magyar rokonság nem igazolt tudományosan, mi magyarok még nyugodtan származhatunk egy vérből, legfeljebb nem a hunoktól. Arról nem beszélve, hogy a magyar identitás ezer évnél is régebben, állandóan és folyamatosan jelen van a Kárpát-medencében, ez bőven elég lehetne ahhoz, hogy a magyar ne legyen a magyarnak farkasa. (Amúgy szerintem nem is az, az árkokat mesterségesen ássák és mélyítik hatalmi érdekek szerint.)

chrisred 2019.10.18. 13:42:46

@cirrmurr: Máemint a xiongnuk miatt.

Emmett Brown 2019.10.18. 16:20:11

@Gyingizik: Nagyon más tészta, hogy a hunok az őseink, vagy hogy vándorlásuk során a mi őseinket is beolvasztották a szövetségükbe.

project640 2019.10.18. 16:20:33

@dddoni: én is úgy tudom, hogy nem ismert a nyelvük ....

a többi nagy-mafyar hozzászólónak: tudunk akként beszégetni a hunokról, hogy ne mindig oda lyukadjunk ki, hogy ők valójában magyarok, magyarul beszéltek, és a székely rovásírást használták ... mert ez annyira uncsi már :-(

2019.10.18. 16:21:07

Láttam egy előadást a youtube-on (youtu.be/xqATRxzDbVk), ami a kezdeteket egészen a bolygó eljegesedéséig vezeti vissza. Eszerint az ordoszi hunok is a Kárpát-medencéből kerültek oda, bár ennek ellentmond az Arvisura (app.box.com/s/pz20looqv95ixfndkwqj), ami ezt az Ataisz (Ata-Isis) nevű sziget elsüllyedésének tulajdonítja. Mindenesetre olyan bizonyítékok is napvilágra kerültek, amik még ezeknél is meredekebb következtetésekre sarkallnak a magyarok eredetével kapcsolatban:
Észak: app.box.com/s/ldkv0ne9u5hp6ug7cddr
Dél: app.box.com/s/3b0zajd14x26hlq89ibd

szbszig 2019.10.18. 16:21:25

És akkor a fehér hunokról még nem is beszéltünk, akik az 5-6. század fordulójára szép csendben az akkori világ egyik legnagyobb birodalmát építették ki Közép-Ázsiában (hogy aztán néhány évtizeden belül menjenek is a süllyesztőbe teljesen):

hu.wikipedia.org/wiki/Heftalit%C3%A1k

Persze ilyen időbeli távlatból elég nehéz kibogozni a származási, rokoni kapcsolatokat az egyes nomád törzsek között, így nem egyértelmű, ezeknek a hunoknak pontosan mi közük volt akár a cikkben szereplő, akár az általunk is ismert, európai hunokhoz.

Attila fejedelem 2019.10.18. 16:22:24

A legősibb, autentikus kínai történelem írás a ShiJi, amelynek 110. kötete csak a hunoké, leírja a Hunok 2000 éves történelmét, csatáikat a kínaiakkal. Ennek alapján kellene az egészhez hozzákezdeni.
A Hunok a kor verhetetlen seregei voltak, mivel ők találták fel a kengyelt, ami a lovas hadviselésben atombombának számított. Hosszú lábú szkíta eredetű lovaik utólérhetetlenek voltak ezen a vidéken. Íjaikkal 600 méterre is ellőttek, ami az akkortájt megszokott duplájának számított. Sorolhatnánk még.. A kínaiak akkor tudták végül legyőzni őket, amikor eltanulták, lemásolták a Hunok módszereit. A Hunok végül ketté szakadtak, a déli felük beolvadt a kínai birodalomba, letelepült Kína déli részén. Az északiak tolódtak egyre északabbra, beolvadtak részben a szakák, szibériai népek közé. Nagyobb részük a Ujgúriában telepedett meg, majd vonult tovább nyugatra. Ezt emlegetik az Ujgúrok úgy ma is: a magyarok elmentek nyugatra, de majd visszavárjuk őket. A Hunok verhetetlen birodalmának egyik magyarázata, hogy a legyőzött népeket nem tették rabszolgává mint a Rómaiak, hanem vérszövetségben egyenlőséget, vallási szabadságot adtak nekik. Így amikor Attila megdöntötte a Római Birodalmat, gyakorlatilag felszabadította az európai népeket, eltörölte rabszolgaságukat. Nem véletlen, hogy a későbbi Német - Római Birodalom esküdt ellensége lett a Hun-Magyar népnek, a mai napig!

Attila fejedelem 2019.10.18. 16:22:47

@chrisred: a Hunok a xiongnuk nélkül is elvándoroltak nyugatra, így vagyunk most itt.. :) Ha a hamis MTA kacsa helyett, egy kicsit belenézünk az ázsiai forrásokba (Mongol, Török, Kazah stb.), mind pontosan tudják, hogy a Hunok merre jártak, hova vándoroltak (ShiJIi 110. kötettől kezdve), meg azt is hogy az utódaik a Kárpát medencében nem a románok, szlávok és finnek.. hanem a Magyarok!

megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2019.10.18. 16:23:24

@chrisred: A hun-hsziungnu egyezést kimutatták a karosi temető honfoglalói sírjaiban, vagyis a magyarok hunok voltak, mert a genetikájuk megfelel a keleti hunokénak. Amúgy a kínaiaktól elszenvedett vereség után vonultak Európába és Indiába, előbbit már mindenki ismeri Attila miatt. Az Attila halála után keletebbre szorult hunok tértek vissza Árpád vezetésével. Nem csak a genetika, hanem a régészeti leletek is, a temetkezés módja és a kultúrális hasonlóságok is bizonyítják ezeket, csak itthon nem volt ildomos ezekkel előhozakodni eddig.

chrisred 2019.10.18. 18:35:00

@Attila fejedelem: Mármint a xiongnukrol szól. És csak az van benne, hogy az északi xiongnuk nyugat felé mentek, ami Ázsiát ismerve egyrészt logikus (hiszen a kontinens legkeletibb részén voltak), másrészt a távolságokat ismerve semmit nem jelent.

Argus_ 2019.10.18. 21:20:07

Érdekes téma! A "türk" megnevezés egy nagyobb halmaz mint a "török" hiszen minden török és azzal rokon népet ide sorolhatunk. Mint a szláv és azon belül lengyel, szlovén, szlovák népek esetében. Úgy is lehetne mondani: minden török egyben türk is, de nem minden türk török. Türk nép a kazah és a türkmén is egyébként.

chrisred 2019.10.19. 09:41:51

@megamovieboy: Én ugy tudom, hogy a karosi temető genetikai vizsgálatának az volt az egyik legnagyobb tanulsága, hogy a honfoglaláskori elit genetikai spektruma sokkal vegyesebb és szélesebb volt, mint a honfoglaló köznépé. Ami minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a sztyeppei népek a vándorlások közben kialakuló ideiglenes szoros vagy laza szövrtségi kapcsolatokat az elit alkotó családok, nemzetségek közötti házasságokkal szentesitették. Így idővel, a folyamatosan kialakuló és megszűnő politikai kapcsolatok következtében a népek vezetőinek genetikai állománya nagyjából elvált a nép zömétől, és egyfajta vegyesfelvágott lett. A magyar honfoglaló előkelőknél is kimutatható volt a gemántól a kelet-ázsiai típusokig az egész eurázsiai felhozatal. De pont a nomád életmód következménye, hogy utólag megfejthetetlen, hogy melyik genetikai elem mikor és milyen történelmi esemény kapcsán jelent meg.

David Bowman 2019.10.19. 20:42:36

A biblia egy részét lefordították hun nyelvre. Valakinek fel kellene túrni a Toursi püspök levéltárát.

David Bowman 2019.10.19. 20:42:44

@chrisred: Nem voltak a legkeletibb részén.

David Bowman 2019.10.19. 20:43:05

@Emmett Brown: Pontosabban a honfoglalók góréinak az ősei. Anonimus az ő történetüket írta meg. Ők meg a dolgok rendje szerint nem nagyon lehettek mások, mint hunok.

Benkő István 2019.10.20. 10:52:05

@David Bowman: Anonymus nem tesz említést hunokról. Csupán annyit ír, hogy Álmos vezér Attila király ivadékaitól származott, akinek az apja, Ügyek Mágóg (Maotun?) király nemzetségéből eredt. Anonymus Szkítia leírásából egyértelmű, hogy a magyarokat szkítáknak tartja. Az archeogenetikai, régészeti kutatások alátámasztják, hogy a hunok kelet nyugati vándorlását megelőzte a szkíták nyugat keleti vándorlása. Ez a szkíta-hun-magyar folyamatosságot támasztja alá.

Emmett Brown 2019.10.20. 10:52:17

@David Bowman: nem ez a lényeg. A hun törzsszövetség egy óriási olvasztótégely volt, amiben rengeteg sztyeppei nép volt benne. Ha az ősmagyarok ősei is benne voltak, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy ők az "eredeti hunok".
süti beállítások módosítása