A Rettenthetetlen és a valódi skót történelem

2019. július 05. - Harmat Árpád

Szinte mindenki látta már a Rettenthetetlen (Braveheart) című, öt Oscart bezsebelt, 1995-ös történelmi drámát Mel Gibson rendezésében és főszereplésével. A film világszerte óriási sikert aratott 24 évvel ezelőtt és idén már a folytatást is forgatják Robert the Bruce címen, Richard Gray rendezésében. Ezúttal a központi karakter az angolokat legyőző (Wallace halála után skót királynak megkoronázott) I. Róbert lesz, akit ugyanaz az Angus Macfadyen alakít majd, aki Gibson filmjében is kulcsfigura volt. Az új rész iránt feltámadt érdeklődés kapcsán talán érdemes kicsit elmélyednünk a brit és skót történelem XIV. századi időszakában, megvizsgálva, hogy milyen is volt ez a világ valójában és milyen történelmi alakok, hogyan alakították a főbb eseményeket.

william_wallace.jpg

Előbb azonban pár gondolat az eredeti, 1995-ös Rettenthetetlenről. Sokat támadták az alkotást hiteltelensége okán. A kifogások három csoportba sorolhatók: látványvilág (mely több elemében történelmietlen), egyes karakterek helytelen megjelenítése (nem stimmel származásuk, szerepük ... stb) és végül: az egyes események, csaták hibás ábrázolása. Ami az első kifogás-halmazt, a látványvilágot illeti: a skót szoknyákat szokták megemlíteni, melyeket a XIV. században még valóban nem viseltek a skótok. (Az első leírások csak a XVI. században említik a kilt viselését, de a XVII. századra lett csak népszerű.) Ami a karaktereket illeti: William Wallace származása és II. Edward francia feleségének Izabellának - a filmben Sophie Marceau alakítja - nem valósághű megjelenítése a gyakori kifogás. Wallace ugyanis nem közrendű volt, hanem kisnemes. Az események terén az "első éjszaka joga" (ius primus noctis) és a csaták (Stirling, Falkirk) történelmietlen kivitelezése a gond. Ami az előbbi illeti: a történészek szerint nincs bizonyíték arra, hogy ezt a jogot valaha is alkalmazták volna bárhol is a földesurak. A két csata pedig előbb Stirling majd Falkirk mellett valóban nem éppen autentikus lett bemutatva a filmben.

robert_bruce.jpgDe nézzük a skót történelem valós körülményeit a Rettenthetetlen kapcsán. A Skót Királyság Krisztus után 843-ban jött létre, a "skót Szent István", vagyis I. Kenneth államalapító tevékenysége nyomán. Ezt követően két dinasztia vezette az országot: előbb az Alpin-ház (810-1001), majd a Dunkeld-ház (1001-1286). Közben 1237-ben az angol III. Henrik és a skót II. Sándor a yorki szerződésben rögzítették a két királyság pontos határát. A skótok állama teljes függetlenségben és erős királyi hatalom alatt "működött" évtizedeken keresztül. II. Sándort fia követte a trónon (III. Sándor), aki után azonban megszakadt a trónöröklés, mivel mindkét örökös gyermekként halt meg. A szerencsétlen körülmények miatt Skócia 1286-tól 20 esztendőnyi időre süllyedt káoszba és teljes zűrzavarba. A 20 évből az első négyben névleg III. Sándor unokája, Norvégiai Margit uralkodott, aki azonban egyszer sem tette lábát Skócia földjére. 1290-ben aztán, miután Margit is elhunyt, a skót főnemesek egymásnak estek, mert közülük 13 is jelentkezett a trón elfoglalására. Mind azt bizonygatták, hogy őseik és felmenőik révén jogosultak a skót királyi címre. Végül egy időre a Balliol klán kaparintotta meg a trónt (1292-ben), amikor John Balliol királlyá nyilvánította magát. Ám a skót nemesség vitatta jogosultságát és sokan inkább Robert the Bruce -t támogatták. Mindketten rokoni szálakkal kapcsolódtak a skót Dunkeld királyi dinasztiához, lásd lenti családfánkat:

skotok_csaladfa.jpg

A skót bárók a vita eldöntésére I. Edward (Nyakigláb Edward) angol királyt kérték fel, aki azonban hatalmas sereggel érkezett Skóciába és John Balliol királyi címét erősítette meg. Döntését egy fontos feltételhez kötötte: Balliolnak vazallusi esküt kellett tennie neki. Ezzel az esküvel Edward lehetett Balliol és így Skócia ura is.

skot_kiralyok.jpg

Mind John Balliol, mind Robert the Bruce az 1124 és 1153 közt uralkodott, I. David skót király leszármazottai (szépunokái) voltak

Az eskü végül megtörtént, így Skócia legfőbb hűbérura I. Edward lett, aki első tetteként kifosztotta a gazdag skót várost, Berwick-upon-Tweedet. Négy évvel később, 1296-ban Balliol szembefordult Edwarddal és független politikába kezdett (keresve a szövetségesi kapcsolatokat IV. Fülöp francia királlyal). I. Edward válaszul bosszút esküdött és nagy haddal indult Balliol legyőzésére. A döntő csatára 1296 április 27-én került sor, Dunbar mellett: Edward hatalmas győzelmet aratott, Balliolt a londoni Towerbe záratta (később VIII. Bonifác pápa közbenjárására elengedte és Balliol élete utolsó éveit Franciaországban töltötte). A skót nemesség kénytelen volt Berwickben hivatalos hűbéresküt tenni I. Edwardnak. (2000 skót báró hajolt meg ekkor a birit uralkodó előtt.) Skócai angol fennhatóság alá került, Edward pedig elvitette a skótok nemzeti szimbólumát a scone -i végzet kövét.

scone_kove.jpg

Érdekesség, hogy a kő később sem került vissza Angliából a skótokhoz, egészen 1996-ig, amikor végre visszakaphatta Skócia. A 152 kg súlyú (660mm X 425mm X 267mm méretű) scone-i kőnek csupán egy másolata látható a fenti képen (méretarányos replica). 

skocia_terkep_csatak.jpg

I. Edward korlátlan skóciai hatalmát kihasználva angol főnemeseknek kezdte szétosztani Skócia földjeit, akik aztán a helyi parasztság teljes kizsákmányolásába kezdtek. A brit ellenes hangulat 1297-re pattanásig feszült lett. A szikra, mely aztán 8 évre lángra lobbantotta egész Skóciát egy helyi kisnemes, bizonyos William Wallace lázadásából pattant ki, Lanark mellett (lásd fenti térképünket). Az említett skót kisbirtokos ugyanis, - titokban elvett felesége meggyilkolása miatt - egyszerűen megölte William Heselrig lanarki sheriffet (helytartót). Az angolok elfogatóparancsot adtak ki Wallace ellen, aki a skót hegyekbe menekült, ahol több ezer skót paraszt és szabad harcos csatlakozott hozzá. Első kisebb győzelmeiket Loudoun Hillnél és Ayrnél aratták a britek felett. Közben északon is kialakult egy lázadó skót sereg Andrew Moray vezetésével, aki aztán összefogott Wallace hadával és innentől együtt készültek Anglia megtámadására. Ám közben a britek egy tízezres sereget gyűjtöttek a skótok ellen, Surrey grófjának vezetésével.

edward.jpgA stirlingi hídnál 1297 szeptember 11-én lezajlott nagy csatában a skótok óriási győzelmet arattak, így Robert of Bruce - aki 1297-től, Balliol bukásától Skócia urának tekintette magát - lovaggá ütötte Wallace -t. (Lovagi címe máig vitatott, hiszen Bruce ekkor még nem volt Skócia hivatalos uralkodója.) Wallace mindenesetre sikerei csúcsán állt, így Anglia megtámadására készült. Támadó hadjáratát siker koronázta: végigvonult Észak-Anglián egészen York váráig, melyet egy gyors ostromot követően még elfoglalt.

I. Edward viszont bosszút esküdött és hatalmas, 15 ezres haderőt gyűjtött (melyből 2500 lovas volt), majd megindult Skócia ellen. Wallace ugyan feleannyi harcost sem tudott összegyűjteni mint Edward, de felkészült az összecsapásra. A döntő csatára 1298 július 22-én Falkirk mellett (Glasgowtól 40 km-re) került sor. Az ütközetben a skót nemesek cserben hagyták a parasztokból álló gyalogságot, így Wallace elvesztette az összecsapást, sőt 7 évnyi bujkálásra kényszerült (mely idő alatt törvényen-kívülinek nyilvánították). Közben, 1302-ben Bruce behódolt I. Edwardnak, aki úgy vélte: ugyanolyan bábkirálynak "használhatja" majd, mind korábban Balliolt. Wallacet végül 1305-ben fogták el (egy skót lovag árulta el) és Londonban kegyetlen körülmények között végezték ki 1305 augusztus 23-án.

Wallace halálát követően Robert the Bruce szembefordult Edwarddal és 1306 március 25-én, Edinburgh városában Skócia királyává koronáztatta magát. Edward bosszúja ezúttal sem maradt el: 1306 nyarán kétszer is megverte Bruce seregeit, így a skót uralkodó Írországba kényszerült menekülni. Néhány hónap után azonban erőt gyűjtött és visszatért Skóciába. 1307 július 7-én meghalt I. Edward és fia (II. Edward) sokkal tehetségtelenebb módon fogott az uralkodáshoz. Bruce felbátorodott és jelentős sereget verbuválva 1314-ben a bannockburni csatában megverte az angolokat. Ezzel Skócia visszanyerte függetlenségét, amit a britek (már III. Edward alatt) 1328-ban ismertek el hivatalosan is. Ez volt a northamptoni szerződés.  

skocia1.jpg

Robert the Bruce -t fia, II. Dávid követte Skócia trónján, aki hosszú, 42 éves uralkodása alatt szinte végig háborúzni kényszerült az angolokkal. (Sokáig John Balliol fiát, Edwardot próbálták az ország bábkirályává tenni, de II. Dávid ezt sikeresen megakadályozta.) A Bruce dinasztiát aztán 1371-ben a Stewartok követték és Skócia még 280 évig meg tudta őrizni önállóságát. Oliver Cromwell 1653-ban csatolta végleg Angliához.

Harmat Árpád  

tortenelmi3_logo_1.jpg

2019.07.05.(14:18)

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmi.blog.hu/api/trackback/id/tr4714925600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Athos_73 2019.07.06. 00:17:57

A skót nemesség sajnos mindig saját, önös érdekeit nézte és vagy elárult saját népét (az angolok kínálta vagyonért és rangért) vagy eleve passzív maradt a brit támadásokkal szemben, hogy előnyösebb pozícióban követelhessen kiváltságokat (vagy a skót trónt). Wallace-t is elárulták (többszörösen is).

TIE fighter_ 2019.07.06. 00:27:27

Ismét egy színvonalas, kitűnő munka! Köszi és gratula érte!

Harmat Árpád 2019.07.06. 11:12:17

@WAR10CK.: Nagyon szépen köszönöm! :-)

OkoskaTo:rp 2019.07.06. 19:59:55

@Artificem: Erős párhuzam a magyar történelemmel. :)

Measurer 2019.07.06. 20:00:09

A skótok nagyon békés emberek lettek, DNA-tanulmány szerint 17.500-an tartoznak jelenleg a Stewartokhoz, mégsem lép fel egyetlen trónkövetelő sem:
www.telegraph.co.uk/news/uknews/scotland/10608807/Half-of-all-the-men-in-Britain-with-surname-Stewart-descended-from-royalty.html

kiskutyauto 2019.07.06. 21:02:33

Minden arisztokrata család korrupt hazug önző tömeggyilkos... ha trónt kaparint meg tömeghalál árán, akkor még vadabb terrorba és rablásba kezd... erről szól a történelem.... ma is...

Athos_73 2019.07.06. 21:02:36

@OkoskaTo:rp: Ez egy teljesen helytálló és helyes észrevétel! :)

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.07.07. 16:59:44

A főhős által használt kétkezes kard csak a 16. században jött divatba a csatatereken. A háton hordani pedig kifejezetten balesetveszélyes lett volna..:)

Buldózer 73 2019.07.07. 17:25:40

@Veszéjben a lyogállamiság !: A kétkezes kardokat a XII. és XIII. századi keresztes hadjáratokban is használtak, bőven a Wallace harca előtti időktől.

Con Troll 2019.07.26. 10:27:01

A Rettenthetetlennek sok hibája van, de egy magával ragadó, izgalmas, szórakoztató és emlékezetes film. Azóta sem nagyon láttam nála jobb történelmi témákat feldolgozó filmet.

Athos_73 2019.07.26. 10:27:03

A brit és skót középkori történelem nagyon érdekes szerintem. Tele trónharcokkal, felkelésekkel, háborúkkal, intrikákkal. A Rettenthetetlen szerintem egy nagyon jó kis kalandfilm, ha történelmileg nem is mindenben pontos.

A Mester_ 2019.07.31. 00:33:04

@Athos_73: Kicsit túlságosan is ráment a film körüli ktitikus hangok tömkelege a történelmi hibákra. Elsikkadt, hogy a Rettenthetetlennek jóval több az erénye.

Történetiró 2019.08.17. 10:14:05

A skót függetlenség ügye az elkövetkező években újra előkerül majd, a Brexit következményeként.