Reinhard Heydrich Obergruppenführer neve elsősorban Himmler kegyetlen helyetteseként, másodsorban az ellene elkövetett merénylet hihetetlen története kapcsán maradt fenn az utókor emlékezetében. A merényletről 2017-ben Cédric Jimenez rendezett izgalmas akciófilmet (HHhH - Himmler agyát Heydrichnek hívják) melyből sok érdekesség megtudható az egykori főnáciról. Ha azonban magát az embert akarjuk megismerni, a filmnél mélyebbre kell ássunk. Ki volt valójában Himmler hóhéra?

Himmler és legfőbb bizalmasa: Reinhard Heydrich

Reinhard Heydrich neve hallatán a következő impressziókkal találkozhatunk: művész szülők gyermeke, kitűnően hegedült, szőke, árja külsejű, magas (191 centis) férfi volt, Himmler teljes bizalmát élvezte, ő állt a mindenható Biztonsági Főhivatal élén, mely tartalmazta a Gestapot és az állambiztonsági szerveket és a zsidók kiirtását célzó teljes SS apparátust. Végül: az ellene elkövetett merénylet volt a második világháború egyetlen olyan gyilkossága, mely egy fontos náci vezetőt ölt meg sikeresen. És a felsoroltak mindegyike igaz is.

Reinhard Heydrich 1904 március 4-én született Halléban. Mivel édesapja operaénekes, édesanyja pedig színésznő volt, gyermekként ő is a művészetek iránt érdeklődött: megtanult hegedülni. A zene mellett a vívás és a repülők is vonzották, így mindkettőben komoly eredményeket ért el: versenyszerűen vívott és szinte bármilyen repülőt el tudott vezetni (bár kedvencei a vadászgépek voltak). Később, kamaszként már a haditengerészet kezdte érdekelni és 18 évesen már a hadihajókon szolgált. Hamar tiszti rendfokozatot szerzett, ám haditengerészeti karrierje 9 év után egyszer csak véget ért, amikor egy befolyásos német gyáros lányával került botrányos kapcsolatba. A leányzó édesapja történetesen a nagy hatalmú Erich Raeder tengernagy jóbarátja volt, így gyorsan el tudta intézni Heydrich kirúgását a flottától. Az akkoriban csak 27 éves fiatalember munkanélkülivé vált és tanácstalanul nézett a jövőbe.

Ekkoriban (egészen pontosan 1930-ban) ismerte meg a gyönyörű Lina von Osten -t, aki ekkor már határozottan szimpatizált a náci eszmékkel és gyakran hallgatta Hitler szónoklatait is. Vélhetően Lina révén ismerte meg az ifjú Heydrich a nácizmust és lett párttag 1931-ben. Hamar találkozott a párt egyik vezetőjével és az SS első emberével, Heinrich Himmlerrel, aki azonnal felismerte a Heydrichben a kiváló szervezőkészséget és magas intelligenciát. A fiatalember már a legelső beszélgetés alkalmával meggyőzte Himmlert arról, hogy képes kiépíteni és működtetni egy olyan birodalmi csúcshivatalt, mely egyszerre tudja leleplezni az ellenséges kémeket és letartóztatni a birodalom ellenségeit. Miközben Heydrich felvételt nyert a náci pártba, Adolf Hitler 1932 nyarán megnyerte a választásokat. Nem sokkal később, 1933 január 30-án Hidenburg Németország kancellárjává tette a nemzetiszocialisták Führerét.

Heydrich karrierje pedig innentől meredeken ívelt felfelé. Ezt nagyban köszönhette feleségének is (legalábbis az első években), hiszen Lina kitűnő, szinte barátnői kapcsolatot ápolt Himmler feleségével (akivel mint később kiderült, távoli rokonságban is álltak).

Heydrich és felesége Lina, akivel 4 gyermeket neveltek

Később azonban Heydrich már saját kiváló képességeinek köszönhette, hogy alig 10 év alatt (1931 és 1941 közt) a ranglétra csúcsára kerülhetett. 1941-ben, 37 évesen már SS-Obergruppenführerként igazgatta a Német Birodalom legfontosabb (és legnagyobb hatalmú) szervezetét az RSHA -t (Reichssicherheitshauptamt). Az ő szervezete foglalkozott a kémek elfogásával, a német lakosság megfigyelésével (a politikailag gyanúsak elfogásával), a Wehrmacht és az államigazgatás vezetőinek átvilágításával. Korabeli pletykák szerint Heydrich minden német vezetőről tudott mindent, még főnökének, Himmlernek a nőügyeit és anyagai problémáit is pontosan ismerte.

Heydrich egyetlen komolyabb riválisa csak Wilhelm Canaris és az általa vezetett Abwehr volt. Hitler sokra tartotta, Himmler pedig teljesen megbízott benne. A Führer gyakran szólította úgy: "Mann mit dem eisernen Herzen" - az ember vas szívvel.

A Führer és közvetlen mögötte Heydrich

Heydrich a háborús első éveiben már egyszerre volt irigyelt és rettegett vezető. A katonatisztek tartottak tőle - hiszen nem tudhatták, hogy megfigyelteti e őket - a hivatali főemberek pedig irigyelték Hitlerhez és Himmlerhez fűződő kitűnő kapcsolatai miatt. Idővel nélkülözhetetlenné vált a birodalmi belügyminiszter (Himmler) mellett, akinek szinte minden döntésében szerepet játszott.

Heydrich munkájának legnagyobb részét a zsidókérdés végső megoldása jelentette: a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását elrendelő, 1942 január 20-án megrendezésre kerülő Wannseei Konferencia házigazdájaként ő volt a holokauszt egyik legfőbb felelőse. A konferencia mellett ő kontrollálta a Szovjetunió megszállt részein tömeggyilkosságokat elkövető Einsatzgruppék működését is. Pályája csúcsán, 1942 elején Hitler Heydrichet nevezte ki a nagyon problémás és labilis Cseh-Morva Protektorátus élére. Mivel megtarthatta RSHA vezetői tisztségét is, a két beosztás egyidejű birtoklásával a Német Birodalom egyik legnagyobb hatalmú emberévé változott. 

A németek által 1939 márciusában megszállt Csehország 1942-re az elkeseredett ellenállás fázisába jutott. Az önálló cseh kormány 1940 júliusában Londonban alakul újjá és kapcsolatokat épített ki, az otthon maradt és titokban működő cseh ellenállókkal. Idővel a szövetségesek vezetése és a londoni emigráns cseh kormány közös akciókon kezdett gondolkodni, melyek a csehországi náci uralmat voltak hivatva gyengíteni. Az egyik ötlet a helytartó, Heydrich meggyilkolását célozta. A terv kidolgozására 1942 elején kerül sor, a végrehajtására pedig Angliában kiképzett cseh katonákat jelöltek ki, akiket ejtőernyővel terveztek ledobni Prága határában. A hadművelet az "Operation Anthropoid" fedőnevet kapta.

A merénylők: Jan Kubis és Jozef Gabcik

A Heydrich elleni merényletre kijelölt csoport két kulcsembere Jozef Gabcik és Jan Kubis lett, akiket más ejtőernyősök is támogattak, illetve egy prágai ellenállókból álló kis csapat patronált (és rejtegetett). A londoni központtal való összeköttetéssel Alfred Bartos kapitány lett megbízva. A merénylők főbb segítői: Adolf Opálka, Jaroslav Svarc, Jan Hruby, Josef Bublik.

A merényletre 1942 május 27-én került sor, amikor Heydrich a sofőrjével, Johann Klein SS-Oberscharführerrel együtt Prágából Berlinbe indult, mégpedig az SS egyik Mercedes autóján. A cseh főváros egyik jól kiválasztott negyedében egy szoros kanyarban, a Kirchmayer utcán várták őket a merénylők. Heydrich autója 1942 május 27-én, délelőtt 10 óra 35 perckor érkezett a merénylők által kiszemelt helyszínre.

A Kirchmayer utcai kanyar, melyet a merénylet helyszínéül választottak

Gabcik az autó elé lépett, hogy tüzet nyisson, ám Sten géppisztolya valamiért nem működött, így nem volt képes lövések leadására. Az autó megállt és Heydrich illetve a sofőr pisztolyokkal kezdett tüzelni az ellenállókra. Ekkor azonban előlépett Kubis és egy kézigránátot dobott az autó mellé. A robbanás súlyosan megsebezte Heydrichet, de a sofőr futva az elmenekülők után indult. A két bátor cseh ejtőernyős azonban egérutat nyert, a sofőrt pedig lelőtték. Heydrichet azonnal kórházba szállították és a támadás híre pár óra alatt eljutott Hitlerhez és Himmlerhez is.

A merénylet helyszíne és Heydrich autója

A megtorlás iszonyú méreteket öltött: Himmler közvetlen parancsára több ezer SS katona lepte el Prága utcáit és sorra tartóztatták le a cseh értelmiségieket, kihallgatás céljából. Közben, a merénylet utáni nyolcadik napon Heydrich belehalt sérüléseibe a prágai Bulovka kórházban. Hitler éktelen haragra gerjedt és MINDEN eszköz bevetésével történő hajtóvadászatra adott parancsot. Végül a németek egy áruló miatt jártak sikerrel a merénylők felkutatásában: Karel Curda ugyanis június 16-án egyszerűen besétált a prágai GESTAPO központba és kitálalt. Vallomása nyomán sorra fogták el a bujkáló ellenállókat és 1942 június 18-án, a merénylet utáni 22. napon eljutottak a Ressl utcai Cirill és Metód görög-keleti templomba is, ahol a merénylőket rejtegették. Iszonyatos tűzharc vette kezdetét, a templomban valóságos csata bontakozott ki. A harcban vagy száz SS katona vesztette életét, de végül elfoglalták az egész épületet. Az ellenállók nagy része elesett, néhányan öngyilkosok lettek, köztük a két merénylő: Gabcik és Kubis is.

A lidicei mészárlás

Hitler azonban az ellenállók és merénylők likvidálásán túl elrettentést is akart, így az SS 1942 június 9-én körbevette az ejtőernyősöket korábban bújtató Lidice falucskát és valósággal kiirtotta lakóit. A férfiakat halomra lőtték, a nőket, gyerekeket deportálták. Reinhard Heidrych neve pedig örökre összekapcsolódott a náci bűnökkel és a népirtással. Hivatalát Ernst Kaltenbrunner vette át (sokkal kisebb befolyással), őt aztán 1946 október 16-án a szövetségesek háborús bűnösként, (a nürnbergi per végén) felakasztattak.

Harmat Árpád Péter

2019.06.30.(13:25)