Az államalapítás ünnepe és a történelem

2018. augusztus 19. - Harmat Árpád

Augusztus 20. a magyar államalapítás és Szent István királyunk ünnepe, Magyarország védőszentjének Szűz Máriának tiszteletet adó, katolikus megemlékezések napja és az aratás, illetve az új kenyér ünnepe. István királyunk még augusztus 15 -ét jelölte meg  különleges törvény-napként és a Magyar Királyság megszületésének ünneplésére, de halála után 45 évvel Szent László augusztus 20 -ra módosította ezt a dátumot, amikor gondoskodott István szentté avatásáról 1083 augusztus 20 -án. Azóta három nemzeti ünnepünk egyike (március 15 és október 23 mellett) augusztus 20 lett. De mi is ennek a dátumnak a jelentősége?

allamalapit2.jpg

A magyar törzsek Kárpát-medencében való letelepedése a IX. század végén nem volt éppen zökkenőmentes: az Alföldön élő szláv - avar - germán népek mellett a nyugat-felvidéki morvák, a Dunántúlt birtokló frankok és a Marostól délre letelepedett bolgárok sem örültek túlságosan az ázsiai sztyeppékről érkező, harcias magyaroknak. Ráadásul az első évtizedekben a magyarság kalandozó hadjáratokkal zaklatta Európát, mely a X. század közepén már egy nagyobb összefogást tervezett a magyarok ellen. Ekkor (972 -ben) került a fejedelmi székbe Géza, aki rögtön felismerte a számunkra egyre veszélyesebb helyzetet és azt, hogy népünknek alapvető érdeke, hogy beilleszkedjen a kontinens királyságai közé. 

Géza tudta: népünk nem állhat örökké ellen az egész keresztény Európa támadásainak. Bár 907 -ben a pozsonyi csatában még képesek voltunk megvédeni magunkat - óriási túlerőt legyőzve - ám hat évtizeddel később, az egyre erősödő pápai illetve császári hatalom mellett egyre kevésbé lett esélyünk erre. Géza a józan felismerést ésszerű döntésekkel egészítette ki: először is elküldte követeit Európa két leghatalmasabb urához: a római pápához és a német-római császár udvarába. Amikor küldöttei (12 magyar főúr) 973 húsvétján megjelentek Quedlinburgban, a német birodalmi gyűlésen, Géza bejelentette (általuk) a kontinens uralkodóinak: hajlandó felvenni népével együtt a kereszténységet és ezzel beilleszkedni Európába. Az államalapítás hosszú folyamata valójában már ebben a pillanatban elkezdődött: I. Ottó császár előtt, a lengyel fejedelem, a cseh uralkodó, a dán király, a beneventói herceg és IV. Benedek pápa illetve I. Joannész bizánci császár követei füle hallatára tett bejelentéssel. 

allamalapit3.jpg

Hogy miért volt a kereszténység felvételének ekkora jelentősége? Mert a X. századi Európában ez jelentette úgymond a "közös nevezőt". Mindenki a keresztény hitelvekhez igazodott, az egyház szerepe pedig óriási volt: támogatta az uralkodókat (engedelmességre intve a híveket), aminek fejében a királyok, császárok, minden országban az egyházi törvények betartását szorgalmazták. A világi és egyházi hatalom kéz a kézben, egymást segítve működtette a középkori Európát. Aki ezen a "körön" kívül rekedt és eretneknek minősült, arra Európa előbb-utóbb lesújtott. Nem alapíthattak hazát Európa peremén sem a szkíták, sem a besenyők, sem más sztyeppei népek, mint ahogyan a hunok és avarok birodalmával is szembeszállt a kora-középkori Európa. A magyarság viszont 973 -ben Gézának köszönhetően elkerülte ezt a sorsot.

A valóban történelmi lépést - vagyis a kereszténység felvételének szándékát - egy másik, 23 évvel későbbi, szintén fontos esemény is kiegészítette: 996 -ban Géza fejedelem fia, Vajk (István) a bajorországi Scheyernben (az ottani bencés kolostor kápolnájában) feleségül vette IV. Henrik bajor herceg (a későbbi II. Henrik német-római császár) húgát, Gizellát. Ezzel a rokoni kapcsolattal Géza bebiztosította a szomszédos német tartományok és az egész német császárság jóindulatát a frissen megalakuló Magyar Királyság számára. 

allamalapit4.jpg

A Szent Korona

Bár Géza fejedelem 997 február elsején meghalt (úgy, hogy ő maga valójában soha nem vette fel a kereszténységet), egy Európába beilleszkedni kész, fejlődés előtt álló stabil magyar államot hagyott fiára, Istvánra. Az államalapítás továbbvitele már az ő hosszú, 38 évig tartó országlására maradt. Keresztény, európai királlyá koronázását követően (az Úr ezredik évétől) megindult a lakosság krisztianizációja, mégpedig nyugatról érkező hittérítők, papok segítségével. A folyamatot segítette István két törvénykönyve is, melyek az egyházi tulajdon védelmét, a templomépítéseket (10 falunként), a kötelező misékre járást és az egyházi adó, vagyis a decima (tized) kötelező megfizetését rendelték el. 

Az államalapítás voltaképp három lényeges folyamatot jelentett: az európai életmód - értékrend - vallásosság bevezetését (a korábbi sztyeppei nomadizálással szemben), egy új világi közigazgatás, vagyis vármegyerendszer meghonosítását (a törzsi berendezkedés helyett) és végül egy egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek létrehozását a régi vallás eltörlésével. Mindez hosszú és nehézkes időszakot hozott, melyet a magyar lakosság kényszerként élt meg. Bár a szent istváni törvények kötelezővé tették az új életmód és vallás felvételét, a nép csak hosszú évtizedek alatt fogadta el az új berendezkedést. A törzsi vezetők István ellen támadtak (Koppány 998 -ban, Gyula 1003 -ban, Ajtony 1008 -ban) a nép számára pedig 54 évvel István halála után is, Szent László időszakában (1092 -ben) törvényeket kellett hozni a régi hit gyakorlásának büntetése érdekében.

István vármegyéket teremtett, püspökségeket alapított, pénzt veretett (ezüst dénárokat), majd Székesfehérvárt királyi székhellyé nyilvánította, és európai mintájú adórendszert vezetett be. Országépítését végül azzal zárta, hogy megvédte hazánkat 1030 -ban, a támadó II. Konrádtól (aki már nem Gizella rokonságába tartozó, új uralkodó lett a Német-Római Birodalomban).

allamalapit5.jpg

Szent István törvényei az admonti-kodex első lapján /forrás: mek.oszk.hu/

Az államalapítás és a kereszténység felvétele sok évtizedes, nehéz folyamat volt, mely felölelte Géza fejedelem életének utolsó éveit, István teljes uralkodását és utána még legalább fél évszázadot az Árpád-ház további uralkodóinak időszakaiból. Ám az 1100 -as esztendőre, Könyves Kálmán idejére a középkori magyar állam Európa egyik legerősebbje lett. Még később, III. Béla (1172 - 1196) bevezette a hivatali írásbeliséget, a törvények, uralkodói rendelkezések írásban rögzítését és egy európai mintájú kancellária működését. A Magyar Királyság vitatathatatlanul kiegyensúlyozott európai állammá fejlődött. Ekkorra már két évszázad telt el attól a bizonyos naptól kezdődően, amikor Géza fejedelem elküldte követeit Európa akkori uraihoz azzal a szándékkal, hogy a magyarok készek beilleszkedni Európa közösségébe és felhagyva rabló-hadjárataikkal (vagyis a kalandozásokkal) felveszik a kereszténységet.

Az államalapítás tehát, - melyet minden évben augusztus 20 -án ünnepelünk - annak a bizonyos, küzdelmekkel teli két évszázadnak is az ünnepe, mely Géza fejedelemmel vette kezdetét, és amelynek legnagyobb érdemeit fiának, Szent Istvánnak köszönhetünk, amiért a magyarság fennmaradt, megerősödött és Európa értékes országává változott.  

Harmat Árpád

tortenelmi3_logo.jpg

2018.08.19.(0:15)